K.Jackson

Született: 2002. június 1.

Népszerűség: 21 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Mint nélküled, pont annyira

Innentől már nem hagyja el
Több panasz a számat,
Némán ül ki szemeimben
A mérhetetlen bánat.

Tovább...

Meghalt hősökről

Magyar háborús hősök emlékére

Mindennek már oly sok éve,
Hogy a szörnyűségnek tényleg vége.
Nagy ára volt, sok-sok élet,
Szomorún zengő gyászének,
Hogy megkapjuk, miért küzdöttek,
S a sírba önként befeküdtek.

Tovább...

Meddig leszek?

Bárcsak meg se ismertelek volna!
Akkor most nem esne rajtam ekkora csorba.
Bárcsak soha ne is láttalak volna meg!
Akkor most nem lenne életem egy hegy,
Mit meg kell másznom egyszer. Folyton erőlködök,
S azt érzem, hogy lassan teljesen megőrülök.

Tovább...

Összevissza

Egész nap csak alva, mindent hátrahagyva...
Igyekszem létezni gondtalanul.
Néha lelkemen át-átvonul egy szomorkás,
Nosztalgikus érzés...

Tovább...

Érzem, hogy más vagyok

...Fiatalság zsongása.
Az emberek jönnek-mennek,
Ez az élet rohanása.

Tovább...

Miattad

Miattad, hogy lássalak, bejártam volna a világot.
Eltapostam volna, ha utamban áll, minden virágot.
Az égről a csillagot én lehoztam volna,
Összehordtam volna csak neked, halomba.

Tovább...

Remélem, megérted

Azt kérdezed, miért könnyezem?
Mindig felfelé törekszem,
És boldog ember lettem veled.
Mégsem töltöd ki a helyed
A szívemben, mit neked szántam.

Tovább...

Bárhogyan és bárhol

Körbenézek újra, de már nem vagy sehol.
Ahonnan hangod szólt, ott már csak csend honol.
Most még hallom tisztán, engem szólít, hív,
De nem örül. Nem boldog. Keservesen sír.

Tovább...

Drága egyetlenem

Te vagy a Nap, mely mindörökké éltet,
Sőt, számomra te vagy az egyetlen élet.
Te vagy a hűs forrás, ami ha kell, lehűt,
S ha fázom, tűz vagy, mi átmelenget, fűt.

Tovább...

Szerencsétlen

Kattog az óra, hallgatom csendben,
Eljön a reggel, s az éj újra lebben.
Itt van az ágyam, hív, hogy aludjak,
De félek aludni. Mit hoz a holnap?

Tovább...

Tovább

Volt, már nincs. Ebben semmi rendszer.
Amit az ég neked ad, talán holnap elnyel.
És üres vagy, szíved kong, de azt mondod: kiállok.
Máskor megkérdezed magadtól: mit csinálok?

Tovább...

Enyészet

Összetörtél teljesen, elsírtam minden könnyem,
Rajtad bánat sem ült, ellöktél magadtól könnyen.
S hogy fejezzem ki hiányodat minden percben?
Hogy érjek partot az általam sírt könnytengerben?

Tovább...

Egy égbolt alatt

Voltam én már padlón bántva, félrerakva,
S volt, hogy felemeltek az égbe, magasra.
Küzdöttem már egyedül, szemben mindenkivel,
Nem bíztam és nem beszéltem akkortájt senkivel.

Tovább...

Eltűnt

Mint az őszi széllel költöző madár, a szavak úgy szálltak tova;
Csak repültek és repültek, messze, nem tudni, hova.
Mint megannyi régi fénykép, az érintés épp úgy lett porrá;
Nyomát már csak elsöpörjük, kétség nem fér hozzá.

Tovább...

Mese

Süt rám a napfény a világ örömével,
Simogat a szellő langyos, lágy kezével.
A madár nekem dalol reggel a zöld fákon,
S a virág értem nyílik az útszéli árkon.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom