Kacsó András

Kacsó András

Született: 1957. december 18.

Népszerűség: 77 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Kövek ágyán

Augusztusban, szeptemberben
útra kél a hegyi pisztráng,
ösztön indul vágy-mederben:
megújulni csendben, tisztán.

Tovább...

Madár-advent

Csipkemadár,
tél tolla száll,
ballag az év,
szőkül a táj.

Tovább...

Nyár-döbbenet

Vannak még fecskék,
áll még a nyár,
lágyak az esték,
felhő se száll.

Tovább...

Kárpátok

Ezt a koszorút Isten fonta,
sziklákból szőtte, hajtogatta,
kővirágát ködökbe vonta,
mártotta rozsdás pitymallatba.

Tovább...

Mint a madár...

Lebeg, lobog fénybe fogva
Mózes égő csipkebokra,
halk tüzével szembenéz
bárányfelhős, borzas ég.

Tovább...

Tavaszváró

Félhold ringat éji börtönt,
kérgesek a délelőttök,
sánta reggel fut fagyon,
félszeg, néma, kis virágok,
szirmaikról dér szivárog,
nem láttak még harmatot.

Tovább...

Csak egy csillag...

Csak egy csillag vigyáz a télre,
esténként elsőnek köszön,
üzenget, ír az alvó égre,
figyel párásan, őrködőn.

Tovább...

Láttam a szarvast...

Láttam a szarvast ugrani,
felhőként szállt az út fölött,
emléke sajgó, hajdani,
mely végzetének ütközött.

Tovább...

2627

Öröm-parány

Jelenünk bármilyen kemény,
madarak hoznak új reményt,
vibrál a fény, a táj szava:
talán, talán kél még tavasz.

Tovább...

Száz év után...

Megszülettem, bugyrába zárt a rend
- egy önmagába hervadó világ -,
szárnyam, vágyam figyelte barna csend,
bolyongó Nap, tévelygő holdvilág.

Tovább...

Tegnap-virágok bársonyán

Éjszakánként gyér szénaillat
a városba belátogat,
Hold, ha ébred, csillag, ha pillant,
sétányok között válogat.

Tovább...

Őszi tűz

Mikor még lánggal lobogott az ősz,
s rakott a fákra sárgálló tüzet,
vörös levél, boldog varázsmező
a szerelemnek máglyával üzent.

Tovább...

Csipkebokorba bújt a nyár

Csipkebokorba bújt a nyár,
ahány virág, megannyi napja,
tücsök zenél ma utcabált
hajnalban, délben, alkonyatban.

Tovább...

Reggelente eljön az ősz

Reggelente eljön az ősz,
selymében jár, szemedbe néz,
harmatot visel gyöngy gyanánt,
kíséri gyenge hangyatánc,
lába nyomán könnyes a rét.

Tovább...

Őszi szelíd

A Küküllő őszi, szelíd,
híd szabdalja, vágyak szelik,
verőfény és tűrő béke
bújt a habok rejtekébe.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom