Kalmár Mariann
Zöld szemekkel álmodtam,
a hangodat hallottam,
a karjaidra vágytam,
a csókjaidat kerestem,
a szerelmedet reméltem,
mert te vagy az én kedvesem.
Egyszer valaki voltál,
Mára porba hulltál.
Nem engedhetlek el üres szívvel,
Koldus kézzel!
Tökkel ütötték a tökkelütöttet...
Aki eltökölt egy tökkel...
Tökkel ütötték a tökön ülő tökkelütöttet
Ahogy a szerelem keresése,
Úgy a munka keresése
Is keserédes,
Gyötrelmes,
Édes
Érzés.
Láttalak egy pillanatra, de a troli elszaladt velem.
Elsuhant, mint az idő nélküled.
Gyász leple fedi a szíveket.
Egy szentet temetnek, akit mindenki szeretett.
Bomba robbant, minden elveszett
Bomba robbant, melyben darabokra hullott életem.
Elvesztettem a kék egem, az életem.
Sötétség és fájdalom vesz körül.
Minden nap harc és küzdelem.