Kamarás Klára

Kamarás Klára

Született: 1932. december 18.

Népszerűség: 482 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Tizennégy sor

Tizennégy sorban eldalolni
mindent, mi fontos, hogy` lehet?
Tizennégy sor, beosztva rendre,
lefed egy egész életet.

Tovább...

235250

Törött tükörben

Tavasz, be ne csapj!
Tükröm eltörte már az idő,
honnan tudnám hát, ki vagyok?
Fénylik az ég, én is ragyogok,
jaj, ki vagyok?

Tovább...

Mint a hangya

Mit akarok? Mit is akartam...
Fejemet homokba kapartam,
vakon, süketen vártam, hittem,
életet adtam s lemerültem
a tudva-tudott semmibe.

Tovább...

Utolsó esti dal

Mikor még elmondhattunk volna minden szépet,
nem mondtuk ki, ami szívünkben égett,
hogy egymás nélkül nem élet az élet...

Tovább...

Omlásban

SERIF IRGINBAY: IŞIĞIM SÖNDÜ verse után*

Nem látlak többé, asszonyom,
mert fogy a fény... a fény...
Holt barátok vesznek körül...
Nem lesz több illatos kenyér,
amit adott a szén.

Tovább...

113109

Az ablak mellett...

Emlék anyámról

Ott ült az ablak mellett.
Emlékszem, varrt szegény.
A tű parányi sebet ejtett
napbarnított kezén.

Tovább...

Titok

Gyengék vagyunk és sérülékenyek,
de, hogy ne lássa rajtunk senki,
öklünket rázzuk a világnak,
büszkén viseljük sebeinket,
hisszük, hogy nem tartozunk másnak,
csak önmagunknak.

Tovább...

Horizont

Tudom, hogy közelít a perc,
mikor minden megáll. A horizont,
a kéklő, édes messzeség,
mint felkiáltójel hasít az égbe,
s szürkére árvult, rezignált közöny
suttogja utoljára: vége.

Tovább...

Egy pillanat

A még remélt, várt holnapok
rohanva süllyednek a múltba,
egymásba folynak nappalok
és éjszakák. Ne várjunk újra,
mert minden új már régen régi,
mire az emberész feléri,
s megállítani nem lehet
az így lepergő életet.

Tovább...

Akár a pók

Verselgetek, és mit se számít,
rám tűz-e címkét majd egy hivatal.
Versem nem áru. Ünnepi ajándék.
Dobd el, ha nem kell. Engem nem zavar.

Tovább...

Sikert akarsz?

Festesz vagy írsz, magadat építed,
mit másoknak adsz, az is mind tied.
Többet ne várj, ha megáldott az ég
tehetséggel! - az többre nem elég.

Tovább...

Felhőket hajt a szél

Úton, útfélen ott a lábnyomom,
a verseimet pedig rád hagyom!

Tovább...

Látomás

Az idő egyszer mindent egybefon....

Tovább...

10798

Mikor az elmúlás kopog az ablakon

Egész napos munka után
döcögött velem haza a vonat.
Sehol egy ismerős,
se társ, se álom,
hát kibámultam, ki az ablakon.
Néztem a tájat, azt az őszi tájat,
mely oly szép volt, hogy szinte, szinte fájt.

Tovább...

Hitetlen ima

Két fiam felnőtt. Körülöttem
néhány száz vers: ennyi egy élet.
Uram! Nekem nem adtál úti pénzt,
hogy miből kezdjek, miből éljek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom