Kárpáti Tibor
Őspáfrány nyoma a szénné lett éjben,
anyagba lepréselt örök pillanat,
hívd elő hittel, hogy gyémánttá érjen
a rég halott csillagok fénye alatt.
Sárkányvárban sárkánybál van,
táncot járnak hétszázhárman:
zöld szárnyú, kék szárnyú, sárga,
vízi és tűzsárkány járja,
színes, szörnyű forgatagban
talpuk márványpadlón dobban,
szörnyetegek víg seregben,
tarkabarka förgetegben.
Tündér lábnyoma porából,
hét boszorkány vasorrából
kovácsold a szerencsédet,
sárkány fűtse kemencédet! Hej!
Fáradt szemünknek néha kell a sötétség,
és kell, hogy daloljon lelkünkben a csend,
és hit kell menedékül, különben kétség
"Add a kezed, jó nővérem,
kérve kérlek, mert hasadt
holdtükörben, nád tövében
reszketek a tó alatt!"
Ködbe veszett kicsi házam
elszálltak már rég a fecskék
tetőm ereszem leszakadt
bárcsak utánuk mehetnék
felszökött a holdig lázam
futok varjak röpte alatt
A szökőkút megtelt
halott levelekkel,
mikor besötétül,
szobrára varázs ül,
szikrázó szemekkel
őszi éjbe révül,
hét kis csillag ékül
a hajára lebben.
Egy táncot még! - kérte a rózsa,
és a kék dongó kelyhére szállt.
E tánccal hölgyének adósa,
mielőtt lekérné a halál.
Álmomban a holtak szóltak:
"Megszületsz majd fenn a hegyen.
Szemedben vérvörös holdak,
szellemek árnyéka legyen!"
A parton hét hitvány tehén,
A száron hét száraz kalász:
Két álmodat megfejtem én,
Istenemnél választ találsz.
Ragyafalván élt egy manó
Nyálkás, fura figura
Ocsmány varangyhoz fogható
Neve: Nyákos Munyura
Nem bűvölhet el ármányod, se mérged.
Kéjek Kirkéje, vágyak boszorkánya!
Kertedben turkált oly sok kan ormánya,
nyáladzó ártány én nem leszek érted.
Világkígyó, Káoszkígyó
templomára süt a Hold,
tekeredik, csavarodik,
ami lesz és ami volt:
nincsen halál, nincsen élet,
csak a kéjbe fulladt tánc...