Kertész Marika

Kertész Marika

Született: 1953. május 31.

Népszerűség: 107 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Karácsony

Karácsonykor, ha kigyúlnak a fények,
álmaimban mindig visszatérnek
a nem felejtett, régi, szép emlékek.
Mint kis angyalok, néztünk fel a fára,
a mesés, csillogó csodára,
mit két dolgos kezed varázsolt minékünk,
s hittük, ez a csoda kitart, míg mi élünk.

Tovább...

Szólj rám

Szólj rám, ha csendesebb a reggel,
ha lelkem bezárt, ha csak magam vagyok,
néma a szám, szemem pillája sem rezdül,
elmúlt életünkről ébren álmodozok.

Tovább...

Esküvő (Első szerelem)

Az emlékek van, hogy megrohannak,
mert múlnak az évek, és vége a dalnak,
amíg csak élünk, ropjuk a táncot,
hogy lerázzuk lelkünkről a szorító láncot.

Tovább...

Bárányfelhők

Bárányfelhők úsztak az égen lassan, lomhán.
Hanyatt fekve a fűben képzeletem formált alakot belőle.

Tovább...

Fiamnak - Lányomnak

Ha majd összecsapnak felettem a lángok,
s nem marad csak hamu abból, kit itt láttok,
könnyes szemeteket ne lássa majd senki,
mert én tudom csak, hogy nem fogtok feledni.

Tovább...

65. házassági évforduló

Mikor egy gyöngyhalász kagylót keres,
mindennap lemerül, mert hiszi, hogy érdemes,
hogy gyöngyöt talál, igazgyöngyöt, egy álmot,
hogy meglelheti majd a gazdagságot.

Tovább...

Egymagam

Nézz fel az égre, láthatod,
mily sötét, de hangtalan
ez a vihar előtti csend,
szótlanul nézem egymagam.

Tovább...

Ne egyedül végezd

Tanulj meg mosolyogni, ha bánt is az élet,
ha csak rövid választ ad, és csak ígérget,
ha nem azt kapod, amit szeretnél,
ha virágot is csak te magadnak vehetnél.

Tovább...

Szeretlek

Sötét alkony borult a tájra,
hideg a szél esőt jelez.
Kisírt szemekkel nézek a fákra,
míg lassan lépdelek az avar felett.

Tovább...

Lelkem darabja

Búcsúzik a nyár, a napfény,
beköszönt az őszi szél.
Elköltözött madárvilág,
a fákról hulló falevél.

Tovább...

Tűhegyen lépkedem

Hívatlan vendégként a bánat ma betoppan
nálam, holnap nálad.
Nem hívja senki, kéretlen jön, váratlanul,
hogy tudassa, mától nálunk ő az úr.

Tovább...

Lehettem volna

Lehettem volna fa, mely gyümölcsöt terem.
Lehettem volna fű, mely talpad alá harmatot borít.
Lehettem volna napsugár, ki megsimogat...

Tovább...

Másképp

Azt mondják az öregek bölcsek,
hogy honnan veszik, ezt nem tudom.
Ha visszanézek az emlékek útján,
örömkönnyek és vad fájdalom
mardossa lelkem, mert szerettem.

Tovább...

3165

Diófához

Vén diófa, ha tudnál beszélni,
gyermekkorról, szerelemről írni.
Éjjel-nappal árnyad ránk vigyázott,
lombod alatt sok gyermek hintázott.

Tovább...

Elsiratott szerelem

Hiába tagadnám, elmúltak az évek,
sírod fölött állva emléket idézek.
Szívem fiókjait halkan nyitogatom,
az egyikben öröm, másikban fájdalom.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom