Korbel Zsuzsanna

Korbel Zsuzsanna

Született: 1966. október 15.

Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Mi lesz?

Mi lesz Veled s Velem:
Nélkülünk,
ha a világ színéről eltűnünk?

Tovább...

11

Az avar

Barna, sárga, színpompás csoda,
ne higgyétek, hogy festő rajzolta oda:
a fák tövéhez az aszfalt szürke koppanására,
hiszen az őszi szél hívta őket ide,
az időtlen elmúlásba.

Tovább...

Lennék

Lennék egy csepp víz, hűs, hegyi patak kövén,
habok közt járó őszi szél,
mely susogva mindent elmesél,
lennék zord bércek közt táncoló falevél...

Tovább...

Hogy miért...

Hogy miért szeretlek,
hát, hogy is mondjam:
Két kezed a mosolyban,
arcom fogva, majd összeroppan.

Tovább...

Mi

Veled és Nélküled,
kívül és belül,
összeköt minden, ott legfelül.

Tovább...

Az Egyetlen

Lélekvihar, tombolás,
nem kell senki, senki más,
tépi szét a féltékeny őrület
szerelmes, kavargó szívemet,
zuhanásban, lebegésben,
forgó szél a kezedben...

Tovább...

A kis vakond és az alagút

Egyszer egy kis vakond
gondolt egy nagyot,
alagutat kéne ásni,
de nagyot.

Tovább...

Szerelmemnek

Mikor az esti félhomályban
két karod ringatón átölel,
s neved suttogom halkan,
szerelem csendül fel akkor
minden egyes hangban.

Tovább...

Drága Édesapám

Drága Édesapám, ki már nem lehetsz velem,
Arra kérlek, mégis fogd a két kezem.

Tovább...

12

Fellegek felett

Fellegek felett repül egy madár,
Megtépázott szárnya alatt a határ,
Karmai vésik, vájják a levegőt,
Reméli, eléri még a hegytetőt.

Tovább...

Mert annyira szeretlek...

Mert annyira szeretlek, egyre csak sajog a szívem,
s örömittas éjszakákon a lelkem a válladon pihen;
a múlt gyötrelmeit, elszalasztott szépségét már nem keresem,
de emléke kering fejem felett, s néha könnyezik szemem.

Tovább...

Rád találtam

Eltévedtem a nagyvilágban,
de végre, végre Rád találtam,
dobban a szívünk, lelkünk összeér,
minden napunk csodás szerelmet ígér.

Tovább...

A hegedű

Némán állott a hegedű, sarokba dobva,
fénytelen húrjain régóta nem hallatszott már nóta,
s egyszer csak megsimogatta egy kéz, karjába vette,
s húrjait lassú, lágy dallammal pengetni kezdte.

Tovább...

Tavaszváró

Fagyos éjszakákban egy utolsó lehelet,
havas esőt hord a szél, így siratja a telet.

Tovább...

Gondolj néha rám

Szép volt az este megint,
bűvös, bájos, illatos,
vörös gyertyafényben csillagos,
szikrát szórva remegő,
s felhők felé lebegő.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom