Kormány Gábor

Született: 1966. január 24.

Népszerűség: 222 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Addig élni

Szeretnék addig élni,
amíg élni kívánatos,
amíg boldog a szív,
és büszkén állhatatos

Tovább...

Szülői ház

Vályogház előtt állok, már ütött-kopott fala,
nem járja át semmi, csak pókok szőtt fonala,
a fakapu pántja törött, az ajtó zárja rozsdás,
megette az idő, átrágta a romlás...

Tovább...

Kihűlt világ

Mint féktelen száguldó vonat végtelen síneken,
Isten szava koppan a kemény szíveken.
Kihűl a leves, kihűl a szerelem,
kihűl a reménység tékozló szívemen.

Tovább...

A tanító

Mint útszéli koldus, kinek senkije sincsen,
nyomorult sorsában - e világ bilincse,
pedig valamikor írt... tanított...
adakozó szívén most sötét folt,
koldus lett, nyomorult, szégyellnivaló,
papírból vetett ágya az aluljáró!

Tovább...

Ma elcsodálkoztam...

Ma elcsodálkoztam, ahogy felnéztem az égre én,
milliárd csillag egy pici szempárba hogy belefér,
és mégis a messzeség, a távol oly határtalan,
a Föld, mint porszem a végtelenben milyen súlytalan.

Tovább...

Az Úr érkezése

Egyedül voltam,
Egyedül, kinek senkije sincsen,
Mikor váratlanul lehajolt hozzám
És átölelt az Isten.

Tovább...

Őszi dal

Ez itt az erdő, a csend, a nyugalom,
szépsége betakar - jutalom,
hallgatom e gyönyörű, őszi dalt,
ahogy a fák között csendben átnyilall.

Tovább...

Pénz, hatalom

Pénz, pénz, hatalom mit ér,
hisz minden változik...
csak a bolond ember gyűjt,
az okos pedig álmodik!

Tovább...

5557

Az vagyok...

Néma álmod, az vagyok, ha kéred,
Vagyok fény, mely árnyékodra téved,
Pohár, melyet érint gyönyörű ajkad,
Vagyok a múzsád, gondolataid közt sugallat.

Tovább...

A kert

Van egy kert a domboldalon,
hogy mi van benne...?
Lerajzolom.

Tovább...

Őszi vers

Megrövidült őszi napok
csoszognak ablakom alatt,
a nyár elszórta vakító színét,
fénye és melege már lejjebb apadt.

Tovább...

Tűnődés

Tavasz fakaszt
rügyeket szíveken,
aztán hamar avart tapos a láb,
gyümölcsöt érlelő nyár
ásít nagyokat az őszre,
ifjúságunk elszáll örökre!

Tovább...

Igazak hite...

Nyoszolyámban álmot
álomra hajt az őszre nyúló éj,
múló életem fölé aranyszállal
hálót sző a remény,
gúnyám, mint koldusé,
de alatta boldog szív dobog
néha fáj... néha sír...

Tovább...

Mint a mesében

Régi nóta

Mint a mesében, egyszer régen
éltünk ketten erdőszélen,
napra forgott tiszta lelkünk,
szerelemtől szárnyra keltünk,
jött az eső, vihar, villám,
de mi együtt szálltunk, repült hintánk,
nem törődtünk semmi mással,
egymás szívét fontuk által...

Tovább...

Énekek Éneke

Virágok virulnak a földön,
az éneklés ideje eljött
dalol a gerlice, fejét emeli a búza,
szívemet a szerelem húzza

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom