
Kormány Gábor
Mikor a hangok csenddé válnak,
Csendben követnek fények, árnyak,
S ahogy bennem halkul a csend,
Mintha lehullna földre a Menny.
Amikor fiatalon az élet küszöbén álltam,
s kutattam a boldogságot, a szíveket.
Emlékeim, mint két tükör,
egymással szemben a falon,
ha belenézek, végtelen szobát látok,
s benne végtelen a plafon.
Kegyelmedért kiáltok, ó, Uram,
Átgondoltam mindent alaposan,
Segíts fuldokló lelkemen.
Tegnap költészet napja volt,
aztán jött a húsvét; locsoltunk,
most nyakunkon a ballagás,
s holnap már a karácsonyt várjuk,
de mindezek úgy csöpögnek tollunkból,
hogy szinte már hányunk!
Ha volna egy elismerés,
amit a világon mindenhol elfogadnak,
mert aki önzetlenül szeret,
nagyobb értéke van, mint a smaragdnak...
Az lehetetlen, hogy nem jön az elmúlás,
Hogy könnyen viseli sorsát az ember,
Az állat is elbújik, ha érzi, vége már,
Ha a halállal harcolni már nem mer!
Még fagyos a táj, még reszket a patak,
csak a hold fénye világít az éj leple alatt,
még álmodik a remény, hogy rügy fakad az ágon,
természet és ember szívében az álom,
így múlnak a napok, hónapok, évek
az idő csak száll, és soha el nem téved.
Vajon lesz-e olyan öregségem,
mint egy színes rét,
aranyló nyár olyan szép,
mint egy őszi táj?
Uram, mint bukott diák,
vergődöm feléd a fényre,
taníts utadon járni, hogy
szívembe költözzön a béke.
Milyen boldog voltam, mikor először megláttalak,
Ősz volt, s a levelek már hulltak a fák alatt,
Mint szorgalmas pókok, álmokat szőttünk szépen,
Gyönyörködtünk egymásban s az őszi napsütésben.
Mondjátok meg nekem, mi lesz akkor,
ha elnyel mindenkit ez a vak kor,
ha gépek mutatnak utat,
s az elme vakon kutat, -
mi lesz akkor,
ha ember álmokat nem lát, nem sző,
hová tűnik el az ígért szebb jövő?
Anyám, míg élt, sírt, nevetett,
Apám, míg élt, tette dolgát,
És mily apró az élet,
Ez is szolgált, az is szolgált.
Reményik Sándor - A dalaimat...- Evokáció
Verseimet aki olvassa,
Ne nézze szemem fényét,
Kinek lelke lelkemhez ért,
Ne kutassa lelkem mélyét,
Ki a jövőből visszanézve
Olvassa majd versemet,
Lényem közepébe nézett,
Látott szépet, színeset.