Kovács Andrea Mónika

Kovács Andrea Mónika

Született: 1976. november 26.

Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Rögös úton...

Rögös az út, amin járok,
Nehéz s kegyetlen,
Csöndre s békére vágyok,
Ezt kutatom, keresem.

Tovább...

711

Az álmaid ne add fel soha!

Az álmaid ne add fel soha!
Hisz nélkülük nem élhetsz.
Az élet oly kevés és ostoba,
Ha azt álmok nélkül éled...

Tovább...

Árulás

Nem változott semmi, hiába fogadtad, ígérted
Odaadtam szívem, s te szép lassan kitépted
Dédelgető szavaid, mint tüskés rózsa szára
Szúrnak és karmolnak áldozatra várva

Tovább...

Főnixmadár

...Bárhogyan is próbáltok oly rég elpusztítani,
Bátran küzdök minden rossz ellen,
Keményen ellenállok, ha bántotok engem.

Tovább...

Álom...

Angyalarcú kis tündérek,
Én most bármit megígérek.
Csak hozzatok álmot nekem,
S lecsukódjon a két szemem.

Tovább...

Reményt vesztve

Reményt vesztve élik silány életüket
Csak tengetik kiürült napjaikat, üres éjjeleket
Nincs már remény a szépre, a jóra
Nincs miért küzdeni, ez a reménytelenség kora

Tovább...

Ki vagyok én?

Ki vagyok én? Vajon, ki vagyok? Nehéz megmondani...
Mit érzek, és mi van a lelkem legmélyén.
S ha felteszik ezt a kérdést, jó lenne választ kapni,
De ki tudja megmondani, hogy ki is vagyok én?

Tovább...

Fekete angyal

Fekete angyal suhan az éjszakában,
Nyomában bánat és szomorúság,
Keserűségből, fájdalomból varrt ruhában
Oly rideg és kegyetlen a valóság.

Tovább...

Elhagytál...

Hiába, elhagytál, szerelmed itt van, átölel, simogat.
Érzem az illatod, mikor elfog a keserűség, a bánat.
Hallom nevetésed, mi visszhangzik kihalt lelkemben,
Látom szemed csillogását, mi beragyogja életem.

Tovább...

Összetörtél

Egy hang, egy kimondott szó, mi véget vetett mindennek
Oly hangosan zengett, oly sértő volt érzékeny lelkemnek
Csak egy reccsenés, más nem hallatszott a csendes éjszakába
Összetört szívem, már nem ver, hiába kiabálsz utána

Tovább...

Ó, kérlek

Ó, kérlek, fagyaszd meg az időt, hogy e pillanat örökké éljen
Ha a kezed a kezemhez ér, körülöttünk megszűnik minden
A végtelen világűr is csak egy parányi, tündöklő játszótér
Hol szerelmünk kibontakozik, mikor a kezem a kezedhez ér

Tovább...

Egy kis patak...

Egy kis patak az élet, mit a lét sodrása visz előre
A sors sziklái állják útját, de Ő továbbhalad, néha megtörve
Olykor csendes, sima víztükrén sugárzik a nyugalom
Máskor vad zuhatagként tör előre, oly sok a fájdalom

Tovább...

312

Szerelem

Egyedül voltam... nem volt, ki megfogja kezem, kísérjen utamon
A bánat könnyeit letörölje, s helyette örömkönnyeket fakasszon
Ki, ha szomorú voltam, egy kedves szóval mosolyt csaljon az ajkamra
Kitől egyhangú életem boldogságban, örömben úszhatna

Tovább...

Nehéz az élet

Szélvihar tombol, a világ keserűségtől ordít,
Gyötrődést, szenvedést a sors most ránk zúdít.
Sötétségbe borult a jövőnk, nincs menekvés,
Megtör a fájdalom, oly kevés a nevetés.

Tovább...

Ősi szenvedély

Kihalt kopár életedben újra fény lett,
Lassan felébredt a rég kihalt szeretet.
Utat tört magának a sok rom között...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom