Kovács Boglárka Fanni
csendesül a városi zaj
a város felett
csendben fúj a szél
a múlt karácsonya
visszatér az emlékezetünkbe
hogy néha visszagondoljunk
őrzöm a fényt a szívemben
öröklétet ígér a csend
a lelkemhez szól egy dal
hullanak a csillagok
szikra gyúl ott fenn
a csillagok kiégnek
Isten előtt meghajlok
és összecsukom két kezem
széken ülve magányosan imádkozom
összetört szívem
megsebzett kővilág
miértünk ragyog a fény
semmi sem múlhat el
lángba borul a szerelem
összeköt egy híd