Kovács Panna

Kovács Panna

Született: 1942. június 21.

Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Sándor emlékére

Véget ért egy élet, meghalt egy virág.
Valamikor rózsa volt, szép piros,
Ma szúrós száraz kicsinyke ág.

Tovább...

Gyermekkorom karácsonya

Már vagy egy órája duruzsol a kályha.
Jó meleg költözött a picike szobába.
Túl közel van a pici baba ágya!
Vigyázzatok a pattogó szikrákra!

Tovább...

Az ősz palettája

A hajnali harmat köddé váltan riogat,
figyelmeztet az elmúlásra.
Már meleg színekben pompázik az erdő,
az ősz nem sajnálta a festéket a fákra.

Tovább...

Egy csókká szelídült erotikus álom

Megszülettem, testet adva egy vágynak.
Értelmet, szépséget a hétköznapi imáknak.

Tovább...

Egy álom visszatér...

Csak úgy jönnek-mennek az évek...
A hársfa is megnőtt házunk előtt.
Hajam már ősz, remeg kezem.

Tovább...

Száraz avaron...

Száraz avaron lépkedek,
az elmúlás millió nyomát
taposva.
Fent az égen, szürke lepedőkbe
burkolt szellemek, viharfelhők
gyülekeznek.
Nehéz eső illatát hozza a szél.
Az első óriási csepp...

Tovább...

Egy pillanat

A mezőn jársz és
a hajnalt kísérted.
A napsugarak
még szelídek,
picit melegítik
arcodat.

Tovább...

Az utolsó dobbanás...

Mázsás kövek testemen...
Homlokomon verejtékcseppek.

Tovább...

Az én kaleidoszkópom...

Emlékszem, fáztam!
Tél volt, nagyon hideg,
És senki nem takarta be
Összefagyott kis testemet!

Tovább...

Egy nimfát csábításra

Üzennem kéne, többé ne gyere,
mert kínozni akarom lelkedet...

Tovább...

Vega, a Lyra csillagkép legfényesebb csillaga

Nyári estén lágy szellő simogat.
Meleg van, nézem a csillagokat.
Közöttük egy, a legfényesebb, ragyog!

Tovább...

Voltál, voltam, voltál, voltam...


Amikor szerettél, a fénybe vágytam,
izzani örökké a napsugárban.

Tovább...

Hátamon cipelem, születésnapomra...

Hátamon cipelem életem, igen nehéz!
Gondoltam első húsz évem leteszem!

Tovább...

Látod már?

Látod már? nem téged szeret!
Szívében már, nincsen helyed.
Sírj, csak sírj, zokogj csendesen,
Reménytelen ez a szerelem!

Tovább...

Hányszor mentettél meg?

Hányszor mentettél meg? Életre ítélve!
Mint fuldoklót a tengerből,
Egy jó angyal, hajánál fogva vonszol a partra.
Virágillattal térítettél észre,
De száz rózsa tövise szúrta a kezem.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom