Kozák Mari

Kozák Mari

Született: 1954. február 16.

Népszerűség: 88 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Néha hiányzik...

Néha érzem hiányzik az a tavasz
mikor rád csókoltam álmomat
fiatal voltam - tán a legszebb
utánam fordult a villamos
rám nevettek fehér szárnyú angyalok...

Tovább...

1113

Apámhoz...

Már rég elmentél, hagytál magamra,
nem mondtad - Marim, vigyázz magadra,
öleld anyád vállát, fogd meg húgaid
apró-reszkető kezét, ne félj, ne sírj,
ha ablakot ver a szél, eső mossa...

Tovább...

1313

Az út végén...

Fáradtan hullt földre
sudár jegenye árnya,
vándormadár szárnyát
óvón felé tárta,
éjjel hullócsillag keresett
hűs ölén menedéket,
nappal por leple takart
ág-bogán búvó fészket.

Tovább...

Hét imám

Naponta hétszer mondok imát
bár hallani nem hallják
csak ott fent a csillagok
s tán száraz ágon üldögélő madarak
míg vájják a hulló magokat...

Tovább...

1434

Nekem majd lesz...

Anya nélkül nevelkedő gyermekek napjára

Sosem volt anyám
csak az álmok ringattak éjjelent’
ujjaimra csók helyett
olykor vessző kérezkedett
hajamba sem fontak illatot
néha egy avarba készülő levél
simogatta homlokom
és madarak csőréből a szó...

Tovább...

Anyámnak megint

Anyák napjára

Ülsz - élsz - csendesedsz
összekuporodva várod
azokat a megszépült napokat
ujjaidra imák kérezkednek
ráncos arcodon ébred - nyugszik a nap...

Tovább...

1218

Engem...

Engem hallgatni tanított anyám,
és gyakran csendre intett:
- ne szólj feleslegesen, te lány,
tudd mikor és kinek
illik mondani nemet,
majd tenyerébe hajtotta fejét,
hisz a szavaktól ő szenvedett.

Tovább...

1315

Fiamnak

Kőrised reggelre virágot dédelgetve
álldogált az udvar végében,
hajlongott a szélben, míg mesélte:
"boldog, mert veled él" - te angyalok éke,
hisz naponta bontod szárnyad felette,
ölelve fájós derekát - olyankor
ő a vénség - mindig ezernyi csodát lát.

Tovább...

1633

Kicsit másképp Márciusról

Egyszer voltam...

...egyszer büszke voltam
embernek születtem
a szép Tisza partján
álmokat kergettem
hegyeink lábánál dallal
köszöntöttem a reggelt
és szívem szeretettel telt el.

Tovább...

1435

Születésnapomra

Hogy ki vagyok
már magam sem tudom...
felhőt járó vén bolond
eresz száján zokogó
tegnapi esőcsepp
szélben szálló hinta
anyák meggyötört álma
üres tenyér - ujjakat hívó...

Tovább...

Odaindulok

Szép szemű, ott túl a hegyeken,
mondd, milyen most nélkülem,
reggel nevettél a kelő nappal,
álmodtál a madarakkal?

Tovább...

Nagy idő...

Nyolcvannégy év nagy idő
mondogatja gyakran anyám
fehér kötényt köt maga elé
majd vacsorát főz - vár reám.

Tovább...

1022

Az idézet: Nagy László - Ki viszi át a szerelmet? című verséből való

"S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!"...

Tovább...

1434

Mindig rólad...

Másodszor jött el a tél
mióta elmentél jó fiam
parton füzek és nyírek
vesztették lombjukat
nádasban hangosan sír
az a bolond kósza szél
nem locsog a folyó
de éjszaka rólad mesél...

Tovább...

1745

Tegnap is...

Láttam a szürkeségben,
rongyaiba rejtezett,
az utca üres - ásított az est,
csomagolt a hajnal,
oly késő már - siránkozott
a félős pillanat,
egy nagykabát fázott,
cipőtalpon vergődött a nap...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom