Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit

Született: 1954. október 23.

Népszerűség: 427 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Gyötrődés

Lelkemet égeti, gyötör a láz,
hiába minden esdeklő fohász,
sós könnyeim áztatják arcomat,
tűzpántlikát sodor az alkonyat,
hol álmokat zúznak dühödt szelek.

Tovább...

Festeni szeretnék

Szeretnék festeni csodás képeket,
mikor ezüstköd fedi a réteket,
láttatni hajnali bíborragyogást,
ahogy fákon dolgozik a fakopáncs.

Tovább...

Szárnyaló hangok

Fények ölelkeznek, a perc tünékeny,
elhalkul a terem varázsütésre,
csillogó szemekben igézet látszik,
bársonyos ének a szívekkel játszik.

Tovább...

Visszatérés

Tétován álltam a meredek parton,
kívántam, ez a perc örökké tartson,
midőn a hajnal fénymosollyal csábít,
harmatcseppeket a kelő nap szárít,
azúrkék ég simul tenger ölébe,
vágyai úsznak messzeség ködébe.

Tovább...

Mesés képsorok

Sziporkázó napsugárban...

Tovább...

Vártalak

Azt mondtad, várjak rád,
- és én vártalak,
míg bimbóból virág fakadt,
- és még mindig vártalak,
szirmokon már a nyár szaladt...

Tovább...

Régóta rád gondolok...

Régóta rád gondolok, mama,
látom, ahogy megállsz sóhajtva,
körülnézel a régi tanyán,
szorgosan tisztítod udvarát.

Tovább...

Pipacstenger

Káprázatos, vöröslő színek,
szirmai mégis oly szelídek,
lágyan ringó, virágzó tenger,
kelyhe harmatcseppet rejteget.

Tovább...

Nem feledve...

A születésétől kezdve
nevelted reszketve,
esdve kérve a sorsot,
ne legyenek foltok
ártatlan, tiszta lelkén,
tanítva őt a szeretet nyelvén.

Tovább...

Nyári ragyogás

Kacagó szellő suhan a mezőn,
napfény forrósítja a levegőt,
aranyló fényű ragyogás a nyár,
a csend harmóniája körbezár.

Tovább...

Hajnali órán

Ezüstköd sző fátylat a zöld lombú fákra,
harmatgyöngyeit szórja növényvilágra,
halványuló fénnyel ballag el a vén hold,
csendfürtökön a nap álmosan pislákol.

Tovább...

Emlékek

Furcsa érzés - egyedül sétálok,
koldusként a szerelmedre vágyom,
te voltál nekem az örök tavasz,
már csak emlék, mi belőle maradt.

Tovább...

Tenger és fény

Izzó lávaként átölel a Nap,
körötte azúrkék az ég-darab,
míg lelkemben zsong az alkonyi csönd,
a tenger lebbent bíbor tűzfüggönyt.

Tovább...

Utolsó tánc

A lágy melódia átölel újra,
elrepít messze a fájdalmas múltba,
ugyanaz a dal szól, ugyanaz a tánc,
a felejthetetlen édes-bús románc.

Tovább...

A legszebb ajándék

Nagyon régen, sok-sok éve
két kisgyermek lép a fénybe.
Ajándékot kaptam tőlük,
szeretetből párnát szőttünk.
Sok meleg színt, emlékeket,
bánattól majd megvédenek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom