Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit

Született: 1954. október 23.

Népszerűség: 480 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Gyermekeimnek

Ne legyél szomorú, ha már nem leszek,
csak nézz a tükörbe, és én ott vagyok.
Minden ismerős mozdulat, a mosoly, mit látsz,
egy kicsit engem idéz, hiszen benned élek tovább.

Tovább...

Értsd és érezd...

Lágyan, óvatosan érintsd meg őt,
az erősnek látszó, törékeny nőt,
lelke mindig gyengédségre vágyik,
szerelmes szavaktól kivirágzik.

Tovább...

Ezüst éjszaka

Tündöklő híd ragyog a víz felett,
csillogó hold fényéből született,
hullámok árnyain illan a fény,
a mélyben fekete, örvénylő lény.

Tovább...

Újra élek

Hajnali fénycseppekkel érkezett,
szellő karján a szobámba osont,
éreztem meleg-bársony ujjait,
ahogy végigsimít az arcomon.

Tovább...

Pipacstenger

Káprázatos, vöröslő színek,
szirmai mégis oly szelídek,
lágyan ringó, virágzó tenger,
kelyhe harmatcseppet rejteget.

Tovább...

Érted szól a hegedű

Elfelejtem már kínzó bánatomat,
amikor érzem bűvös érintését,
hangok bújnak benne - csodálatosak,
lágyan a dal megkezdi keringését.

Tovább...

Adjon az Isten

Adjon az Isten hitet,
legyen ez a te kincsed,
adjon friss vizű forrást,
mely éltet dús gabonát.

Tovább...

Miért?

Kihunyó csillagok az égen
elhullnak a csillagösvényen

Tovább...

Az én örömöm

Mindennap öröm, mit megélek,
apró pillanatok beszélnek...

Tovább...

Fehér éjszaka

Már alszik a város didergő csendben,
és szél süvít végig kihalt utcákon,
jégvirágot sző a hulló könnycseppre,
felhő jár táncot ezüst holdsugáron.

Tovább...

Pillanatvarázs

Ajándékba adtál múló reményt,
ábrándot kergettem, egy tündefényt,
most nagyra nőtt árnyékok követnek,
amíg nézlek örök bűvöletben.

Tovább...

Ha majd egyszer

Ha majd hajadban ezüstcsillám ragyog,
arcod bársonyán sápatag lesz a pír,
szemed sem tündököl úgy, mint a zafír,
ajkamról akkor is neked szól dalom.

Tovább...

Majd egyszer

Lassan megtelnek életem lapjai,
ölelő emlékek múltam rabjai,
szúrágta percek a tűnő időben,
vállukon csak hitehagyott remények
szállnak fakó-kék égre, és zenélnek
valami édes-bús, fájó dallamot.

Tovább...

Tél az erdőben

Minden fehér csupa-csipke,
magot keres kicsi cinke,
őzgidácska csetlik-botlik,
körötte a friss hó porzik.

Tovább...

Érezted már...

Érezted már sokszor, hogy magadra maradsz?
Nem nyújt feléd senki segítő kezet,
érezted már a magány hűvös érintését?
Midőn letöri a szív büszkeségét,
és alázat lesz a néma dacból,
mert nem tudsz aludni a bűntudattól.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom