Kriston Klári

Kriston Klári

Népszerűség: 241 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Hollószárnyakon

Fehér Holló9 születésnapjára

Lehet, hogy az ég vize ma sokkal kékebb,
a napsugár játszik a nyitott ablakon?
Nem. Csak egy hang szűrődik ki a szobából,
s arra eszmélek, hogy csendben hallgatom.

Tovább...

Még mindig...

Én még úgy szeretlek most is...

Tovább...

Táncparkett

Én hittem, mert hinni akartam!
De csak táncoltunk az élet színpadán egy kört.
A zenekar halkult, míg a hit kétségbe fulladt
a múlt behegedt sebeit szaggatva, mely
csontokig meggyötört.

Tovább...

Holdbéli csónakos

Csodát loptál koldus szívembe
reszkető csillagmezők alatt.
Holdbéli csónakosként jöttél,
álom lett csupán, ami itt maradt.

Tovább...

Karácsonyi meghívó

Még élénken emlékszem, miről álmodtam ma éjjel:
Karácsony volt. S én téged vártalak.
Dideregve ébredt a reggel, kinn minden néma és halott,
de itt, a meleg szobában nyüzsgés és lárma volt.

Tovább...

Az első karácsonyunk

Elmúlt már életünkben számtalan karácsony,
az évek teltek, szálltak nélküled.

Tovább...

Életembe álmodtalak

Az életembe álmodtalak,
mint bimbók a napsugarat,
s felébredve befogadtam
bús szívembe az örök nyarat.

Tovább...

A nehéz napok emlékére

Ahogyan egy depressziós embert lehet szeretni

Ide születtünk, erre a Földre, felnőttünk,
s csodálkozva eszmélünk rá a múló időre.
Néha a boldogság vad tüze jár át, de legtöbbször
mégiscsak sírunk és csüggedünk, magunkban
átkozva keserves, nyomorult földi életünk.

Tovább...

Visszavártalak

Sárgultak a levelek,
te magadhoz öleltél.
Az ősz így nem vitte el
lágy mosolyát a nyárnak,
mert lehunyt szemmel láttam
lelkemben élő fényét
szép szemed sugarának.

Tovább...

Legdrágább halottam sírjánál...

Halottak napján

Halk sóhaj száll fel a megdermedt földből.
A csendes temető álmosan hallgatja lépteim.
Szakadt pókhálókon a harmat fon gyöngyfüzért,
s a fák vörösen izzó levelei mesélik mélán
az egykori boldog lét napsugaras tüzét.

Tovább...

Véget ért...

Véget ért egy élet.
S a testtelen csendben senki sem figyelte,
hogyan szökik a lélek el.
Hogyan repít szétfoszló földi álmokat magával
könnyedén - az Égbe fel.

Tovább...

Az ősz sóhaja

Csendes szárnyalással suhant be az új ősz
fáradt életünkbe,
s amit vártam, nem jött el vele.
Nem vágyom már a sápadtan felkelő Napot,
mert szívem sincs boldogsággal csordultig
tele.

Tovább...

Ha vége a bálnak

Távol már a nyár, erőre kapott a sötétség.
Én értem a szavakat a hallgatás mögött is,
és szeretlek - semmi kétség.
A vidám hangok köddé válnak,
mint mikor vége a karneválnak,
s álarcok hullnak le a földre.

Tovább...

Szirma-hullt virág

Tudnod kell, már nem fáj a hallgatásod!
Mert oly sokszor lett megtiport virág
a szívem, amint kiáltod felém a csended,
vagy épp meggondolatlan szavad.

Tovább...

Nem vagy egyedül

Tudom, most nagyon nehéz neked,
de ne feledd, sosem vagy egyedül.
Akkor sem, ha senki sincs veled,
és csak a nyomasztó csend vesz körül,
akkor se feledd, hogy nem vagy egyedül.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom