Lajtos Vinci
Egy szó, melytől minden emberi lény óvakodik.
Nem akarja, hogy hatalmába kerítse,
Nem akarja, még csak hallani sem.
Próbál tudomást sem venni róla,
Elzárja egy mély pincébe, s ott hagyná örökre.
Te kikísértél, s felültem a vonatra,
S titokban arra vágytam, bemondják:
Ez a vonat nem indul tovább.
Akkor leszálltam volna, utánad rohantam volna,
S még Veled lehettem volna.
Csak az a volna, ott ne lett volna.
Legszebb Ajándéka A Földnek Nekem Te vagy
A Naptól számított harmadik bolygón oly sok ember vagyon,
Engem mégis ő érdekel, ki most tőlem távol vagyon.
Szeretem, mert szeretem, imádom, mert imádom.
Nincs ma vers, nincs ma semmi,
Csak bú s bánat lelkemen,
Egyetlen csók jutott nekünk,
S ezért sajog pici szívem.
Arcod vonásai lebegnek előttem
Hiányodtól fáradt a lepedő alattam
S kint téli szél tördeli a fákat,
Arcod vonásai lebegnek előttem.
Éppen csak kettő folyó választ el Tőled,
Ők a Duna és a Tisza.
Az egyik táplálja a másikat,
Úgy, mint Te engem, boldogat.
Álmot láttam, édeset,
Feljöttél hozzám, s felébredtem.
Felébredtem, s bámultalak,
Betelni Veled lehetetlen.