Lánczky Sándor

Született: 1973. december 4.

Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Érzelmek jégkorszaka

Sötét van. Az eső nagy cseppekben sűrűn szakad.
Villámok csapkodnak, az égre különös mintákat rajzolnak.
Az erdő vadjai rémülten összebújnak.
Mikor a viharral dacolva lóháton felbukkan egy sötét alak.

Tovább...

Tudok várni

Amit tőled kapok az számomra minden
nagyon ritka kincs párja nincsen.
Ha a közelembe vagy repülni tudok,
bársonyos hangod hallva szárnyalok.

Tovább...

Elment de...

Már világos van keserves az ébredés
a vekker csörög, nincs félreértés.
A hang agyig hatol, sürget.
Időm fogytán sietnem kell.

Tovább...

Legbelül

Fákat kerülgetve rohantam
mi elől vagy mi után nem tudhattam
kapaszkodót kerestem, az ágak az arcomba csaptak
megláttam az erdő szélét, megláttam a kiutat.

Tovább...

Lélek sivataga

Körülöttem a táj kopár és sivár
az utam erre visz, mennem muszáj
lelkem sivatagában térdig gázolok
por és homok mindenütt. Nehéz előrejutnom.

Tovább...

Álarcosbál

Félhomályos sötét csarnokban
lágy muzsika fülbemászó dallama
imbolygó árnyak vad játéka
jól érzik magukat, hiszen táncolnak.

Tovább...

Kék ékkő

Nem tudtam mit tegyek
mikor a szemembe néztél
mit vártál tőlem
nem volt világos még.

Tovább...

Sötétség csendje

Sűrű sötétség vesz körül és csend
a néma csendben a sötétséget lélegzem
szinte sikolt a csend. Aztán meghallom,
Aztán hallom azokat a lépteket.

Tovább...

Mélység ingoványa

A kandallóban a tűz kialudva régen
a padlón üres üvegek tömkelege hever
A szekrény polcait a por vastagon belepte
hangok arcok intése a mélybe terel.

Tovább...

Fények tánca

Esténként mikor tükörbe nézek...

Tovább...

Hamu a szélben

Nem érzek mást csak ragadós sötétséget,
mikor a fény felé emelem a kezem,
de csak egyre távolodik.
Nem érhetem el. Pedig felé nyújtom ujjaim.

Tovább...

Krómszobor

A sötétség a jó barátom, elbújtat elrejt.
Kísértetként suhanok nem láthat senki sem.
Árnyékról árnyékra zajt nem csapok.
A rejtekem meglelem itt várhatok.

Tovább...

Kopott gitár

A karjai között tartott
hozzám becézgetve dúdolgatott
tekintetét nem feledve szárnyalok
egyszer csak a sarokba támasztott.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom