Láng Veronika (Rony4)

Született: 1999. június 16.

Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Leírhatatlan

Gondoltam, leírom, amit nem lehet,
azt, hogy mennyire szeretlek.
Fázol? Szívem melegével betakarlak,
Ölelj még! A vágyak elragadnak.

Tovább...

Névnapodra

Boldogság öleljen át minden egyes nap,
oh, e lágy dal vigyáz Rád, s a remény el nem hagy.
Leld meg a sorok közt a kedves, szép szavak igazát,
de találd meg bennem a nehéz napokra szánt vigaszát.
Oh, e vers csak a Tiéd s Neked szól,
gondolj a ragyogó csókokra, és ne engedj álmaidból.

Tovább...

Vallomás

Pillanatok

Forrón vágyakozik a szó, átölelik az ajkak,
lelked szívem gyümölcse, akár a fa, mely karjába zárja a tájat ágaival.

Tovább...

Este

Minden este karjaid közt jön álom szememre,
simogatlak lágyan, s takarózom szíved melegével.

Tovább...

Lassan

Múlt

Nem kapok levegőt, lelkem millió darabra hullott,
testem csak egy szelet élettelen, elmúló húsdarab.

Tovább...

Veled

Lágy, kedves ölelésed, mint a harmat, oly könnyed,
illatod érzem, selymes sálként fonja körbe lelkem.

Tovább...

Még mindig

Még mindig érzem puha ölelését hangodnak,
lágy kezeid finom csókot loptak arcomra.

Tovább...

Mindig egyedül

Mindig egyedül és csak magad vagy,
bizalom, mint régvolt szerelmed, elhagy.

Tovább...

Gondolatok

Igen, az vagy, régóta tudom.
Csak Te! Az egyetlen vagy.
Elbukom, igen! De hű maradtam,
gondolom. De ez... Nem így van.

Tovább...

Lélekben mégis egyedül

Mar a szó, mára elég a számtalan tett,
fáradt nappalok, szívem száraz emlékképeket rejt.

Tovább...

Várni szüntelen

Csend. Egy szó, mely egyszer elhal,
a tétova valóság szinte felfal.
Az idő folyik, meg nem áll,
a lelkem láncra kötve már nem száll.

Tovább...

Egy érintés

Forró, fekete szurok feszíti testem...

Tovább...

Felemészt a tudat...

...
a lélek félig kiszáradt, szomjazik szüntelen.
Szólok, hallgatok, tűrök csöndben, rendületlen.
Kiáltok, kiabálok, ordítok, érzem, ez küzdelem.

Tovább...

Romlott vágy

Kormos, fekete, sötét rongyok körülöttem,
romlott, forró vágyakban fürödtem.
Kezem tiszta volt, mára maró kosz öleli,
számos mérgező érzés lelkemet felöleli.

Tovább...

Álomba zárva

"Más"-nak

Mézédes illat majd finoman karjába zár.
Forró érintés, és hideg, kék szemek.
Télből váratlanul fülledt, meleg nyár,
a szívemben már lassan beforrnak a sebek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom