Lányi Géza
Az ember összehúzódik a meleg szobában,
És elkezd önfeledten elmélkedni magában.
Január eleje van csak, alig múlt el újév,
A kerti virágokat még nem fogta el a hév.
Kisváros csendes, kültéri utcáján ballagok,
Reám mosolyognak a szép, muskátlis ablakok.
Visszamosolyognék, de az útra kell figyelni,
Mi minden van rajta és mellette, az nem semmi.
Gazdasági udvar falun és városon
Egy falusi udvarban nincs semmi hiba,
Megtalálható benne tyúk, kacsa, liba.
Kívülről nézve úgy látszik, nagy itt a rend,
Azonban néha megtörik itt is a csend.
Fáradt elmémben kavarog sok kósza gondolat,
Mily idegen nekem már minden fürge mozdulat.
Változatosak napjaim, fehértől szürkéig,
Lelassulva minden nagyon, de ki tudja, meddig.
Együtt a család
Valamikor, régen, úgy negyven évvel ezelőtt
Feleségemmel ketten álltunk az élet előtt.
Vagyis pontosabban az élet állt mielőttünk,
A jövőnktől nagyon sok minden szépet reméltünk.
Mozzanat nyári vakáción
A hat unokám közül problémázni mind szeret,
Remek példának itt van egy mindennapi eset.
Ebéd után kitöltöttük az üdítőjüket,
Hittük, felüdüléshez mindenkinek jól eshet.
Ebben a témában nem oly könnyű tisztán látni,
Megerősítheti ezt környezetemből bárki.
A placebohatás nem éppen túl megfogható,
Megérteni az esély rá nemigen biztató.
A telet lehet főleg fiatalok szeretik,
Az idősek a meleg évszakokat kedvelik.
Csoda? Égövünkön plusz feladatokat ró ránk,
Amelyekre naponta rámegy jó néhány óránk.
Apró felismerés a matematikában
Sem tudós, sem matematikus az nem vagyok,
Versemmel a tudományban nyomot nem hagyok.
Két apró matek érdekességet írok le,
A megértésébe senki nem rokkan bele.
Olyan bosszantó, ha bennünket néznek naivnak,
Szórakoztató, ha mi látunk valakit annak.
Városunkban megnyílt egy üzlet az idén nyáron,
Hirdettek is ott sok mindent szinte már fél áron.
Manapság iskolában nehéz rendet tartani,
Ilyen eset, bevallom, csupán néha alkalmi.
E csodás, példás eset egyszer mégis megtörtént,
Ezért hát lejegyeztem magamnak e ritka tényt.
Körülöttünk a természet örök, és csodákat rejt,
Évente újra és újra megújulni nem felejt.
Ez a tavasszal kezdődik és az ősszel ér véget,
A havas, zord télen pedig megpihen a természet.
Tavaly késő ősszel, amikor már
Deres volt kint a kopár, nagy határ,
Megjelent kiskertünkben egy szép pár
Színpompás, piciny cinegemadár.
Ne legyen ez senkinek egy cseppet sem meglepő,
Voltam én már életemben baromfitenyésztő...