Lecsek Ilona (Ilpaki)

Lecsek Ilona (Ilpaki)

Született: 1966. szeptember 18.

Népszerűség: 89 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Elég volt...

Nézem a hatalmas űr selymes szürkeségét,
Elmémben a káosz csalafintán felkacsint,
Megannyi gondolat vergődő fürgeségét

Tovább...

Szerelemcsepp

Az elmének apró kis foszlányát
amulettként őrzi a szív rejteke,
a pillanat megigézi táncát,
s szeretve óvja gyémántként a lelke.

Tovább...

B. ú. é. k

Csöpögve hullajtja könnyeit az ég,
fehér helyett fekete lett a tájkép,
bicegősen búcsúzik tőlünk az év,
tavaly ilyenkor ő volt a nagy vágykép.

Tovább...

Lélek-tükör-kép

Érzelmek útvesztőjében bolyong,
ingoványok csapdájában lépked,
elméjében a múlt képe tolong,
lelkében rengeteg kétely ébred.

Tovább...

Pihegő falevél

Ablakon kopog az őszi falevél,
Színesre festett testén az elmúlás,
Mosolyában ott a szeretet, s regél,
Életének morzsája e búcsúzás.

Tovább...

Életritmus

Kalandor élete lényében éled,
kíváncsiság és belső erő hajtja,
tekintete messzi távolba réved,
az álmodó pillanat fogva tartja.

Tovább...

Lelkek harca

Szomorú pillantás a tekintetben.
Fájó pillanat lelkében bolyong.
Ladikja sodródik az elméjében,
harca szívében bánatként tolong.

Tovább...

Vörös köntös 2

Ősz

A hűvös idő fodros ruhában
halad a szél forgatagában,
a fényesség sugara oly langyos,
éltetőereje már slampos,
így lesz állandóságból körforgás.

Tovább...

Hangtalan pillanat

Sietős lábnyomok mosolya elvész
kavicsok izgága sokaságában,
irigyen tekint az ott maradt cserkész
bánatosan keserű magányában.

Tovább...

1516

Detektív és a kopó

Ott valami reccsen-roppan,
a kerítés mögött koppan.
Kiskutyám fülét hegyezi,
a szemét odaszegezi.

Tovább...

Elröppenő nyár

Hintázva táncolnak a falevelek,
szellő átkarolja a fatörzseket,
aranysárga folt az ég alján mosolyog,
tartalékon pislákolva sompolyog.

Tovább...

Hitem vagy hittem...

Látod, én most is Rád gondolok,
vajon néha eszedbe jutok?
Jönnek, mennek emlékfoszlányok,
fejemben kavargó gondolatok.

Tovább...

Vágyódó lélek

Szonett

Lépkedő gondolat feléd sétál,
elmerengve kószál a tenger tükrén.
A pillantás huncut fénye üstökén,
az írisz sugárzó lila fényár.

Tovább...

Bagolylak

Sötét lepel pihen a tájon,
fülesbagoly lapul az ágon.
Kémlelve tekinget szerteszét,
figyelve otthona erdejét.

Tovább...

Árnyból a fényre

Nehéznek tűnő pillanatok,
gyorsan siető gondolatok,
aggódó árnyak sokasága
az egész lényedet átjárja.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ