Lejkoné Kristóf Olga
Ködfátyol borítja a világ titkait,
és sorstalanságban tévelygők útjait.
Izzik a nyár,
viharmadár
zajosan röppen,
ha szárnyra kél,
jégesőt hoz,
villámlik, dörren.
Nem azért írok, mert nő vagyok,
Őrzök sok emléket rólatok...
Egy, kettő, három,
Ki lesz az én párom?
Gyere, Jankó, ízibe,
Itt vár rád a Gizike.
Szilveszterkor jót mulatok.
Igazmondást gyakorolok,
Leszokom a zabálásról,
Véleményt nem mondok másról.
Aludj, kicsim, aludjál...
Alszik fán a kismadár,
Szundikál Micimackó,
Méhecske és pillangó,
Halacska is lemerül...
Boldogság, szeretet
Osszon Neked lapot,
Legyen rajtad áldás,
Derüljön fel napod.
Otthon öröm várjon,
Gond és bú elszálljon.
Másképp kellett volna sok mindent csinálni!
Néha elmerengni, néha meg-megállni.
Mikulás, kedves Mikulás!
Az élmény veled oly csodás,
Ezért is várnak jó sokan,
És körbeállnak boldogan.
Köszöntelek Titeket!
Sok játékot vigyetek,
édességet még többet,
árassza el a Földet!