Lelkes Miklós

Népszerűség: 112 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Táj, felhőkkel

Fent esőfelhők az áttetsző fényben:
szürkét fehérrel elegyít az ég.
Lent zöld a táj, de rajta téltől álmos,
messzeségét el nem hitt messzeség.

Tovább...

Szitakötő dal

Szitakötőn
szivárvány -
színt szitálgat
a szárnyán.

Tovább...

Tréfás-szomorú vers a versről és a költészetről (József Attila emlékének is)

A vers? Az égi termék,
de lengő, légi termek
villanó tükre elvisz
szépséges fényszerelmet

Tovább...

A giccs

Sokféle giccs van. Az látszatra jámbor,
amelyen öntelt láma a világról
mond csacskaságot (vagy fél-csacskaságot)
s Szeretetről - vagy melyen Nap leáldoz,
de még csókokkal eljátszik az ajka,
s mímelt szerelmet ken a pillanatra.

Tovább...

Diófák álma

A diófákról termésük lehullott.
Mit ősz lenget most: fekete levél
itt is, ott is, és álmán a törzsnek
havas csendet ragyogtat át a tél.

Tovább...

La Fontaine Úr!

Mindhiába oktatgató versikék (12)

La Fontaine Úr! Lehet, minket elátkoz
a birkanép, de mégis az Atyához,
az Úristenhez írjunk egy levelet:
a Teremtéssel, úgy tűnik, baj lehet!

Tovább...

Nem tudni ezt-azt...

Nem tudni ezt-azt bonyolult világban
sokszor nem szégyen - de kérdés, hogy mi az,
amit nem tudsz? S miért nem? Nem tudásért
felelős vagy - és felmented önmagad?

Tovább...

Havas fenyők

Havas fenyők, szépség és idegenség
bennetek együtt, hajnali szerencsét
remél a lélek, amikor kiléptek
a feketéből, éji messzeségnek
honából, látszat kigyúl és fehérlik,
s égő hószikrák szállnak fel a kékig.

Tovább...

Kannibálok

Vágyó fogak. Fent zsírfényű a Nap.
A Nagy Lakoma el dehogy marad!
Csorog a nyál a piszkos földre le.
Sorvég tolong, zajong az eleje.

Tovább...

Újévi dalocska (Juhászné Szunyogh Máriának)

Újév, Újév.
Sötét fa ága.
Rajta az ördög
lábát lóbálja.

Tovább...

Fehér csend

A fehér csend nekem kékkel a legszebb:
fénygyermekei égi végtelennek.
Vannak s nincsenek - ez együtt szép benne:
véges világok végtelen szerelme.

Tovább...

Volt karácsonyfák árnyait

Volt karácsonyfák árnyait
rejtenék talmi fények.
Kint szürke égbolt szélmalom
szór szét álmos pihéket.

Tovább...

A vers olyan lény...

A vers olyan lény: álom köntösében
hozzád lép, mint segítő jóbarát.
Ha te írtad, akkor sem csak te írtad,
mert veled együtt írta a világ.

Tovább...

A kutya megállt félúton...

A kutya megállt félúton.
Egyszer még visszanézett.
Bizalmatlanság, s bizalom.
Tétova élet.

Tovább...

Szitakötők

Fémszemeikben rézvörös.
Átszállnak égő réseken.
Itt-ott útjuk új pillanat
drágaköve: a végtelen.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom