Lilly
Némán öleltelek magamhoz,
S szerettem volna
Mindent elfelejteni.
A tegnapok haldoklása
Elevenen üvöltött bennem,
S szívem,
Ez az érzelmek hajtotta...
Amulettként hordalak
A szívem felett.
S mint eltévedt zsarátnok
Égeted a lelkemet.
Eltorzult dimenziójában
Senyved a lét,
Börtönébe zárva,
Mint kőbe, a csillogó kis érc.
...Sárgul a levél,
Hullik a virág.
Mint dolga végeztével a szép
Mely gyönyörködtetni született,
Majd fénye hunytával
Mulandó léte
A hanyatlásba omlik.