Linette Iron

Született: 1995. október 31.

Népszerűség: 19 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Néha beleszédülök...

Néha beleszédülök abba, amit adsz.
Néha nem fogom fel, miért teszed.
Ez talán egy belső harc?
Vagy tényleg, létezik ez a fajta szeretet?

Tovább...

névtelen vers IX

A füstnek nincs árnyéka, csak ha kilélegzem.
A Balaton illatát érzem...
Egy utcában, mindenkitől távol,
idegességemben a körmömet rágom.

Tovább...

pici gondolat II

Most én vagyok távol.
Te ismét hiányzol.

Tovább...

pici gondolat

Messze vagy tőlem,
el vagyok keseredve.

Tovább...

névtelen vers VIII

A gyűrött lepedőben érezni még a pár...

Tovább...

névtelen vers VII

sétáltunk a télnek hófedte tetején,
jártunk egymás álmainak meredek peremén.
együtt lélegeztünk, mondtam neked butákat,
töprengek most azon, van-e élet utánad?

Tovább...

névtelen vers VI

sűrű, sötét az éjjel, csak az utcai lámpa-
fény világít. körülöttünk köd árad,
bevallom, kicsit félek, de
te itt vagy mellettem.

Tovább...

névtelen vers V.

bohócok, elefántok.
könnyen ejtett álmok...
idegen kifejezések.
komoly dühkitörések.

Tovább...

-

Régen volt, sosem igaz. Válladba
fúrva fejem, részegen. Akkor sírtam
előtted először, és szégyellem magam, mert
nem így akartam, mégis így lett.

Tovább...

Ab aeterno

Színtelen ambrózia-álmom voltál.
Lehet érzést tagadni?
Nem értem, miért gondolok rád.
Elfelejtettelek. S labilis
ugyan, de visszatér beléd vetett
illúzióm. Visszatér a lidérc.

Tovább...

névtelen vers IV

reménytelenség keserű íze kúszik le torkomon.
merengő fények, itt, s amott. fojtott
sóhajjal bágyadtan kérlelek örömöt.
de jó ideje nincs, ki ösztönöz.

Tovább...

T. /november legvége/

tegnap még tavasz csókja égett száján novembernek,
lelkem háton úszott az eufória-tengerben.
tenyérnyi öröm, mi mára elfogyott.
nem tudom, mi az, mi megfogott
benne. szomorú ambrózia illatot áraszt,
mi mélyről hozza fel az elrejtett vágyat.

Tovább...

névtelen vers III

mert most nem vagy...
nélküled lélegezni is nehéz.
mit más mond, csak értéktelen szavak.
reménytelen vallomásaim feléd...

Tovább...

névtelen vers II.

te nem az enyém,
bár én a tied
vagyok, lelkünk sosem találkozik újra.
különváltunk, mindketten más útra.

Tovább...

névtelen vers I.

Kárhozott a lelkem, esetlen, kínos.
Csak akkor hiányzol, mikor lélegzem.
El sem búcsúztál tőlem. Most
szívem annyira védtelen.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom