Linn Márton
Fuder Feri hetven éves,
boldog volt a napja.
Összejött a családjának
apraja és nagyja.
Nézem, ahogy mosolyogsz,
szívem nagyot dobban.
Visszaköszön ez a kép
mindig az álmomban.
Hallottam, hogy hervadozik
Szívem kedves virága,
Eljöttem hát meglocsolni,
Ne jöjjek hát hiába.
Jönnél felém, s eső verne,
rád adnám a kabátom.
Megtöltődne szívem verme,
nem bánnám, ha megázom.
Születésedtől sok év múlt el,
Nem is tudom, mennyi.
Azért én nagyon szeretnék még
Ugyanannyi lenni.
Ami már elmúlt,
ne szomorkodj rajta.
Felejtsd a múltat
hátad mögött hagyva.
Elhervad a virág, belepi a dér,
Az élet is egyszer bizony véget ér.
Izgatottan vár mindenki
a karácsonyi csodára,
amit estére csomagba
rejtve raknak fel a fára.
Őszelőn van szülinapod,
Szép lesz neked a világ.
Ez lett a huszonnegyedik,
Tiéd a legszebb virág.
Isten áldásával
Köszöntelek téged.
Pezsgős poharakkal
Koccintok majd véled