Litauszki Gyula

Litauszki Gyula

Született: 1963. február 13.

Népszerűség: 72 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Grimasz(k)

...a büszkeség ára

A halállal táncolunk: ez magyar virtus,
Mit árthat nekünk az a picinyke vírus!

Tovább...

Még élek!

Kezemben mécsessel járom a jelent,
Lépésnyit mutat csak, nem a végtelent,
S mégis e picinyke reszkető lélek
Rebbenő fénye jelzi azt, hogy élek.

Tovább...

Március 23. 2020.

Tegnap még nárciszok kórusa zengett,
Sárga molljuktól rezzent a tavasz,
Lila jácint basszusa brummogott,
S útszélen nyílt egy ibolyaszakasz.

Tovább...

Tavaszköszöntő

Fűzfabőgők bimbós húrja,
Zörgő akác koszorúja,
Fehér nyírek barkás ága,
Mandulafák virágtánca,
Fülbe súgó nád bugája,
Vad vizeknek zuhogása,
Szívem minden dobbanása...

Tovább...

A nyírfa

Kerkafalva

Agyagos papucsba bújtatott lábbal
Áll egy öreg nyírfa: szívében madárdal.
Tavaszvárón ébredt, mint mindig évente...

Tovább...

Ébredő tavasz...

Kerkafalva

Gyenge ízekkel főz ma a hajnal,
Kelletlen főztjét a földre keni:
Szürke masszával borít be mindent,
S völgyünk még homályos árnyakkal teli.

Tovább...

Pesti köd

...ahol a szerelem...

Ködbe bújt a város: nyirkos, tapadós ködbe,
Rásimul a falra: itt marad örökre.
Örök bérlet jogán a ház falát nyaldossa,
És fénylő aszfalton a nyomát otthagyja...

Tovább...

Főzőverseny

Nézem a tévét: edények halmaza csillog,
Öt szakácsjelölt, mint őrült gépezet, kapkod,
Fordul az óra, s kezük a magosba lendül:
A kamera elé egy negédes mosolyú perdül...

Tovább...

Talány

Nem gyűlölök vagy szeretek, tudod!
S nincs utálat, sem pedig dicséret.
Vágyunk ural, s nem szívünk vagy eszünk:
Ösztönünk hajt, vagy pedig a végzet.

Tovább...

Ne félj!

Drágám! Az idő csak halad és szalad!
Gyors percekre gyors órák hullanak,
S egyszer csak vége lesz a sötétnek,
Szürke árnyak adnak helyet a fénynek!

Tovább...

Ki vagyok?

Kő vagyok a legkeményebb kőből,
Ha belém rúgsz, lábad fájjon tőből,
Ha eldobsz, zúgva íveljen röptöm,
Testemben sziklák erejét őrzöm!

Tovább...

Öregség?

Éveim súlya. Azt mondod: teher.
Gerincem hajlik, földbe nyom, lever,
S hajam kevés, az is mutatóba`:
Egyesével állnak a tarkómon sorba...

Tovább...

Az Élet, és a kanapé

Ülünk a kanapén -
Csak ketten, Te meg én.
Így ülünk már régen,
Édes, kéz a kézben.

Tovább...

Impresszió

Fenn a hegyen

Fel-felmegyek egyre,
(Szigorú sziklákon át)
Fel, a magas hegyre.
Emelem lábam,
(A szív szúr, sajog a hát)
A teljes magányban.

Tovább...

Adj hálát!

Kenyér ázik a tejben,
Ráncos kéz szórta bele,
Munkás, reszkető, örök
A mama dolgos keze.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom