Litauszki Gyula

Litauszki Gyula

Született: 1963. február 13.

Népszerűség: 29 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

 IdőHosszKedvenc

Öregség?

Éveim súlya. Azt mondod: teher.
Gerincem hajlik, földbe nyom, lever,
S hajam kevés, az is mutatóba`:
Egyesével állnak a tarkómon sorba...

Tovább...

Örökség

Még gyermekként, mint kis tarisznyát, kaptam
Szülémtől apró kendőcskébe kötve,
Az évek során ki-kibontogattam
Lelket, szót, rímet írt sorokba öltve.

Tovább...

Az Élet, és a kanapé

Ülünk a kanapén -
Csak ketten, Te meg én.
Így ülünk már régen,
Édes, kéz a kézben.

Tovább...

Talány

Nem gyűlölök vagy szeretek, tudod!
S nincs utálat, sem pedig dicséret.
Vágyunk ural, s nem szívünk vagy eszünk:
Ösztönünk hajt, vagy pedig a végzet.

Tovább...

Útravaló

Nagyapám emlékére

Lejt az út, s a lépés vele egyre gyorsul.
Az évek fogynak, mert lemaradnak rútul,
S míg mögöttem egyre hosszabb a pálya,
Előttem rövidül... de vigye el a kánya!

Tovább...

Itt a tavasz

Mennybe kering a madárdal,
Isteni kegy kíséri:
Zsong a tavasz körülöttem,
Öröm látni, megélni.

Tovább...

Adj hálát!

Kenyér ázik a tejben,
Ráncos kéz szórta bele,
Munkás, reszkető, örök
A mama dolgos keze.

Tovább...

Ki vagyok?

Kő vagyok a legkeményebb kőből,
Ha belém rúgsz, lábad fájjon tőből,
Ha eldobsz, zúgva íveljen röptöm,
Testemben sziklák erejét őrzöm!

Tovább...

Ne félj!

Drágám! Az idő csak halad és szalad!
Gyors percekre gyors órák hullanak,
S egyszer csak vége lesz a sötétnek,
Szürke árnyak adnak helyet a fénynek!

Tovább...

Főzőverseny

Nézem a tévét: edények halmaza csillog,
Öt szakácsjelölt, mint őrült gépezet, kapkod,
Fordul az óra, s kezük a magosba lendül:
A kamera elé egy negédes mosolyú perdül...

Tovább...

Impresszió

Fenn a hegyen

Fel-felmegyek egyre,
(Szigorú sziklákon át)
Fel, a magas hegyre.
Emelem lábam,
(A szív szúr, sajog a hát)
A teljes magányban.

Tovább...

Szégyenlős tulipán

Didergő testtel bújt ki a földből,
S bimbója várja, hogy süsse a Nap,
Hideg az éj, és hűvös a nappal,
De tavasz van, s az idő halad.

Tovább...

Te - nekem

Ajkad cseppentett méz ajkamra,
Hangod madárdal az éjben,
Te uralod minden dalom...

Tovább...

A rím

Csillagösvényen csintalan csillan,
Illatos réten szél szárnyán illan,
Olvadó jégcsap a tavaszi éjben,
Eltévedt napsugár barlang-sötétben.

Tovább...

Csak a szél...

A Hold feljött, susog a szél,
Zizzen néhány őszi levél.
A nyár fényét hangjuk őrzi,
Bár a színük sárga, őszi.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom