Lukács Mária

Lukács Mária

Született: 1957. július 26.

Népszerűség: 283 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szóbeszéd

"Minden dolog teszi a dolgát,
az érdem elnyeri a zsoldját,"
kettőspont után a sorolás,
vajon lesz-e majd igazodás?

Tovább...

Csillagvető

Leáldozott ez a nap is
még nem is éltem igazán
bejártam az emeleteket
a körfolyosókon előtted
ezer halott lábnyom
kerülgetem mint macska
ott ül a lépcsőn csendben
ablaktalan az éj hold...

Tovább...

4853

Égő tulipán

Tavaszt hoztam neked
madaraim dalát
esővel csorog le
az ereszek falán
nótás kedvük nem szegi
egy falatnyi hiány
korgó gyomruk
még nem talált...

Tovább...

Pontosan

Kár lenne minden szót kifecsegni...
Belső hallásom szikrája pattan,
mint egy gumilabda, dobjuk fel a holdra;
kicsit ott marad - ezüstben ereszkednek
alá kihűlt kémények bársonyszemei,
pöfékelnek még, ha jó huzat van.

Tovább...

Szerenád helyett

Még szép és lengésben az égi hinta
de már nem feszülhetek rá annyira
hányadán állok melyik lépcsőfokon
magam régóta nem követem nyomon

Tovább...

4253

Napnyugta előtt

Citromsárga hajóban úsztak a felhők.
A repülők piramisokat rajzoltak az égre,
csak néztem a víztiszta kékre.

Tovább...

Időzítés

Elzárok érted egy könnycsapot,
míg leáldozóban a nap - elengedlek,
vállamon verdeső galambom.
Másodvirágzó lett az ősz,
megül a tornyokon... egy kis lilával
összemosom, foltozom árnyaid,
ha nézlek, bevasalom a holnapot,
fényednek ára van...

Tovább...

Csillaglány

Minden jel arra mutat,
hogy élek - földlabdával
játszott Isten az égen,
nem volt vihar, legelt a nyáj,
tejködben fürdött egy csillaglány.

Tovább...

Vallomás

Már ott tartottam, ahol jól akarom érezni magam,
minél előbb berendezem a színfalakat, szeretem azt is,
hogy izgulok érted, milyennek fogod látni arcomat,
ha rád csodálkozom. Sok mindent tudok, de nem eleget,
keressük a jeleket, az útkereszteződéseket,
lehet, hogy mi egy család vagyunk.

Tovább...

Ha az öröm

Ha az öröm keresztülfut rajtam,
mint fürge gyík a réteken,
arcomat melegség önti el
- repce-sárga hullámok taréján -
majd megül a szívemen,
ami megérett, földre hull,
a természet megfáradt öreg,
mindent el akar temetni...

Tovább...

5066

Csendélet

Fogjuk rá a Napra, egy aranyalma,
jogar kezében, a földet kormányozza.
Futnak alatta a lovak, emberek,
lebben a Hold fátyla - komorságán foltja

Tovább...

Próbaképp

Összemosnám a páros hajszálainkat,
és eldönteném melyikünké fehérebb
vagy feketébb, látványtervet készítenék
a pillanatról, csillagot derült égre

Tovább...

Kristálytiszta

Belenéztem a víz tükrébe,
hogy lássam benne arcomat.
Ülepedjen kútban az iszap,
láttalak - így a nap hosszabb.

Tovább...

Füzérben

Az idő éppúgy morzsolhat,
mint asszonykéz rózsafüzért,
feszülten a szeretetért -
szálló évek vándorolnak

Tovább...

4151

Út a tisztásig

Szemed csillaga, mint hópehely
kristálytiszta füzéren:
apró ékkő, ágak közt fagyöngy,
kigyúltak szikrái, megtaláltak,
mint vadak a forrást, ott,
hol út a tisztásig vezet,
eltűntek a korlátok.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ