Lukács Mária

Lukács Mária

Született: 1957. július 26.

Népszerűség: 308 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Füzérben

Az idő éppúgy morzsolhat,
mint asszonykéz rózsafüzért,
feszülten a szeretetért -
szálló évek vándorolnak

Tovább...

4151

Út a tisztásig

Szemed csillaga, mint hópehely
kristálytiszta füzéren:
apró ékkő, ágak közt fagyöngy,
kigyúltak szikrái, megtaláltak,
mint vadak a forrást, ott,
hol út a tisztásig vezet,
eltűntek a korlátok.

Tovább...

A tavaszt kóstolom

Kifutnék az időből, lennék bibék porzójának őrzője,
hallgatója a madaraknak, tűz lángjának ostora,
legénynek vacsora, még ma illatos borok kóstolója,
tavaszt zengő cinege - szívemet bálázza a föld öle.

Tovább...

4565

Tavasz fokon

történés

Ha tört lennél, és én az egész,
vajon mennyire lépnél közelebb,
és ejtenéd-e puha ölembe kezed.
Mennyit bírnánk el közösen...

Tovább...

Mutató nélkül

Vers is lehetnék
jó felé terelt bárány
széllel szállnék
míg őrzik a nyájat
mert a szó dúsan nő
kísértésben elveszik
akár vers is lehetnék
pásztor a tűznél...

Tovább...

3858

Albatrosz

Vedd úgy, hogy rágyújtottam,
pipám füstjének szele
felhőket babonáz, lyukat fúr,
hogy tiszta levegőt vehessek.

Tovább...

4565

Megállt valami a levegőben...

Szikrát gyújtott,
szememben a képek
még elevenek,
tanítják a titkot,
mert a horizonton túl
is van másik csúcs,
hol nem számít a név,
nincsenek társasjátékok...

Tovább...

Első lélegzettől az Óperenciáig

Az Egyetlent keresd, tűt a kazalban,
mit régen valaki érted elrejtett,
bizalmát adta, hogy felkeresd, indulj
- száműzetésed után - már jó lenne

Tovább...

Szomjoltó

A figyelmet, a vágyat, mit gyújtottál,
Isten nem oltja ki, a térben rezeg,
vándor lelkem várja az origónál,
minden este lámpással hazavezet.

Tovább...

Ring

Ugyanahhoz a fához szaladtunk,
nem maradtunk semmiben,
csak a gyökerekkel...

Tovább...

Fényörvényben

Engem mindenki másképpen lát,
félrefésül tekintetével,
és ha egy kicsit felengedek -
hullámod tart tenger ölében.

Tovább...

4254

Szélfogó

Egy oázis illatozik a teraszon
szemben a vár kapuja ásít -
tárva-nyitva, rajta héjaszem,
kikötőbe ért egy vízibusz,
alatta álmok folynak el...

Tovább...

Intarziában

Jobbom felől villámokat szór valaki,
fölöttem csillag lehetsz, reszketsz is talán,
földre esnél, porral elegyednél, ha már
leégett a tüzed, mondhatnál valamit.

Tovább...

Fénykép

Már kivettem részemet a jóból,
fél lábbal is viselem, mi maradt:
méregtelenítésem kárpótol.
Megtart még, mint a lázas jelen,
lengedez, mint rúdon a zászló;
felírtam rá kedves a neved
emlékül, szélbe kiáltottalak...

Tovább...

Fűszál és liliom

Úgy tűnik, már csak én alszom benned,
körülöttem a tér - minden rezeg:
a föld, a fűszál, a lávahegyek,
a tó mélye szelíd, árka csendes.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom