Lukács Mária

Lukács Mária

Született: 1957. július 26.

Népszerűség: 292 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Fényörvényben

Engem mindenki másképpen lát,
félrefésül tekintetével,
és ha egy kicsit felengedek -
hullámod tart tenger ölében.

Tovább...

4254

Szélfogó

Egy oázis illatozik a teraszon
szemben a vár kapuja ásít -
tárva-nyitva, rajta héjaszem,
kikötőbe ért egy vízibusz,
alatta álmok folynak el...

Tovább...

Intarziában

Jobbom felől villámokat szór valaki,
fölöttem csillag lehetsz, reszketsz is talán,
földre esnél, porral elegyednél, ha már
leégett a tüzed, mondhatnál valamit.

Tovább...

Fénykép

Már kivettem részemet a jóból,
fél lábbal is viselem, mi maradt:
méregtelenítésem kárpótol.
Megtart még, mint a lázas jelen,
lengedez, mint rúdon a zászló;
felírtam rá kedves a neved
emlékül, szélbe kiáltottalak...

Tovább...

Fűszál és liliom

Úgy tűnik, már csak én alszom benned,
körülöttem a tér - minden rezeg:
a föld, a fűszál, a lávahegyek,
a tó mélye szelíd, árka csendes.

Tovább...

Szer-elem

Tudom, még nem vagyok költő,
de te mégis megrajzoltál,
mert feszült egy szivárványív,
áthajol - ablakomból hozzád.

Tovább...

Fény-esőben

Csend legyen, ha jő az est, s behúzza függönyét,
ablakokba fészkel a sötétség reggelig,
majd a Nap megrázza kócos üstökét...

Tovább...

Időtlenül veled

Az óra üti a perceket,
két lábon tűrheti az ember,
először felássa a földet
és elültet minden szerelmet.

Tovább...

Tavaszi szemek

Mindig csak futólag láthatlak,
de eggyé válnék a szürke úttal,
dajkálnálak, mint madárkát az ág,
kitartóan nézem - ujjbegyemre száll.

Tovább...

4776

Pohárnyi kék

Egyszer, ha nagy leszek,
kertembe fogom a szelet.
Megérintem ruháját,
és ígérem jó leszek.

Tovább...

Az illat maradt

Egy szál rózsát a pártámhoz kötök,
tövisei szárához simulnak, kedves,
mint anyjához a gyermek, ha valami fáj;
egy kettészakadt, rongyos álmot keresek.

Tovább...

Én vétkem

Ott terem, ott a puha réteken,
rímtelenül ácsolt költeményben.
Koldus-király lettem, összetákolt,
vásott a héjam magvától, féltem

Tovább...

Oltalom

"Égre festlek téged, s az ég gyöngyöket ejt,
csillagmosolyokban földet ér a bűbáj",
és ha megérett gyümölcse a zöld fáknak,
elengedheti teremtőjének kezét -

Tovább...

3257

A rezgések szárnyán

"Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épp, hogy fölvetem,"
hogy utoljára még elkápráztass:
neked adnám bolyongó lényegem.

Tovább...

Hálaadás

Ott lehetek a tenyereden...

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom