Lutz Ágnes
Csitt, hallgasd... valami motoszkál szívemnek
legbenső, titkos kis fiókjában, talán
eljött a várva várt nyáridő, lám, kaján
mosollyal köszön be, s dalolva megzenget
"Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon..."
E hangulat, mint kócos füst a vízen,
illan, de elmém megőrzi, úgy hiszem,
mert éjjel-nappal ezt dúdolgatom.
Múlhatatlan varázs örök változásban,
Aranylón parázslik izzó lángpalástban,
Dobbanó szíveddel szívemen nem félek...