M. Laurens

M. Laurens

Született: 1952. április 26.

Népszerűség: 740 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

HERVADÓ SZÉPSÉG

Egy díva emlékei

Mondd, hová tűntek lelkemből a vágyak?
A hajnalra gyűrt lepedőjű ágyak,
Az ölelés, a sok-sok szerelmes szó,
A réges-rég feledett tavalyi hó.

Tovább...

DÉLI MODERNIZMUS

Ahogyan ti írtok. (POET-paródia/Patchwork)

ahogy a mosolyom a fejemen hordom
lehajthatatlan
ahogy rohanva gyökerezek beléd
tagbaszakadtan
úgy szaporodik rajtam a lobogni való
kotló csönd alatt ölelkezésnyi
koponyán karistoló
hopp...

Tovább...

EGY KÖDÖS TÉLI NAP

Lám, mennyire levertté is tesz
egy ilyen bús, ködös téli nap.

Tovább...

FALAK...

Falak, az irtóztató falak.
Megvédenek vagy rád omlanak.
Körbevesznek immár népeket,
S tövükben elárvult kéreget.

Tovább...

A HOLD ÁRNYÁBAN

A Hold árnyában tűnnek el
Rég feledett napok.

Tovább...

A HATALOM TÜKRE

A hatalom tükre hazug és görbe,
S rákacsint minden becstelen ökörre.
A hízelkedést mind odabent tartja,
A sok talpnyaló meg: tisztára nyalja.

Tovább...

OSZTJÁK AZ ÉSZT!

Osztják az észt itt lenn hűvös halomba,
Agyam görcsbe rándul vadul sikoltva,
S magyarázzák, mitől fénylik a setét,
Bennem meg: két majom játssza az eszét.

Tovább...

FELEDD AZT, KI GYÁVA

Azt mondtad egykoron: én vagyok a csúcs.
Elérhetetlen, mi megmászásra vár.
Most ajtó van közöttünk, és rajta zár,
Elveszett mára már a mennyei kulcs.

Tovább...

MOST A SENKIK JÖNNEK!

A sok hasztalan talpnyalónak,
Hízelgő, törtető, túlbuzgónak
Bársonyszék jutott...

Tovább...

ISMÉT ÍROK KEDVES ÚR!

[Repríz]

Hát ismét írok, Kedves úr,
habár tudottan-tudatlanul
badarság minden szavam,
s ahogy mondani tetszik:
ismét ismétlem önmagam.

Tovább...

LÁTOMÁS

Napok végén testetlen kullogva
Vonulnak el kis lakom előtt.
Színtelen, arctalan bandukolnak,
S nem láthatnak a redőny mögött.

Tovább...

BÜSZKE PARIPÁK KÖZT...

Karom gyenge, lábam roskatag s fáradt,
a mosoly is már régen arcomra száradt,
s vagyok immáron önmagam árnyéka...

Tovább...

A GYŰLÖLET FÖLDJÉN ÉLEK

A gyűlölet földjén élek én,
Hol harag és irigység az úr,
Hol ember embernek farkasa,
És másokat a mocsokba gyúr.

Tovább...

NYÁRALTATÓ

Vár rád az erdő,
toporog a suhogás,
csücsül a szellő,
a napfény is likat ás.

Tovább...

AZ ELFEKVŐBEN

A takarító ma is jön. Savanyú,
Közömbös szürke arccal ránk vigyorog.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom