Makovics János

Makovics János

Született: 1963. október 30.

Népszerűség: 88 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Karácsony

Decembernek havasnak kéne lenni,
máskülönben min jön a Mikulás,
száncsillagok fényes egén, miként
szórja ajándékait szerteszét, ablakokba,
kis csizmákba, puttonyából kibányászva.

Tovább...

Tehetetlen

Tudva amit nem akarunk,
megélve mégis tudásunkat,
mit tehetnénk odavágva,
gyógyító mosolyt várva.

Tovább...

Élet és halál

Élet és halál

Mily furcsa az "élet", mely mindenkinek
mást jelent, hiába vagyunk egyek, emberek,
ki-ki máshogyan látja - fogja fel a világot, melyben
él, hordozva mindannyiunk közös ősi terhét.

Tovább...

Gondolatok

Annyi minden járkál "odabent",
méhkas semmiség ahhoz képest,
s a hangyalét megannyi nyoma,
lerakódik, mint rákos sejtek, nem
feledve semmit, mindent észrevéve,
múltbéli, jelenbeli jövőséget, melyben
árnyak lebegnek szüntelen, vibrálva,
mint videós emlékképek, felszakítva...

Tovább...

Múló évek

Lassan elfogy ez az év is,
mint telihold, fogyatkozik,
s mi maradt, a hiány, hogy
ismét annyi mindent nem
éltem át, pedig akarva akartam,
de mindig közbejött a sors,
váratlan vendég, nem három...

Tovább...

Október

Október

Október testvér, skorpió havában
születve nem akarva, lejöttem ide
hogy pár évtizedet itt is eltöltsek.
Meglátva mindazt mi szép, mi jó,
nem akarván látni ami rossz s bántó,
s évszakok üteme lelkembe vésődött,
ölelve fákat, állatokat, embereket...

Tovább...

Őszi gondolatok

Elmúlt a nyár, forrón, izzadón,
nem adva mást, csak hiányt, mert
most sem volt olyan, melyre vágytam,
évről-évre ugyanúgy: unalmas lét
a mindenség peremén, nyár derekán
megpihenve zöld gyepen, eget lesve,
sosem lesz már olyan a nyár, melyre...

Tovább...

Vénülő létem

Tavasz volt-e, vagy csak álmodtam,
mint vágyakat, melyek megperzseltek,
lehántva a valóságról az ábrándképeket,
megmutatva valamit másoknak magamból.

Tovább...

Látomás

Erdőt jártam, nagyot, sűrűt, mely
sötétzöldjének pompájával,
mint egy látomás vonzott hozzá.
Majd hirtelen egy nagy tisztás
zöldjében árván állt a tölgyfa,
s már messziről láttam a furcsa
képet, mint egy festményt, mely
régmúlt homályból felrémlik.

Tovább...

Butaság

Néha oly meggondolatlan az ember:
jót akar, s visszájára fordul minden.

Tovább...

Szív nélkül

Szeretni szív nélkül, mint tél hó nélkül,
s vágyakozni vágy nélkül, nyár hőség
nélkül: mit ér a szív szava, ha nincs ki
hallja, kinek elsuttoghatnám halkan,
értve a ki nem mondott szavakból is...

Tovább...

Január

Túl az ünnepek zavarán,
túl a vágyképek hamisságán,
túl a meg nem élt élményeken...

Tovább...

 
1...151617
 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom