Mártha Zoltán

Mártha Zoltán

Született: 1965. január 12.

Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Álomvilág

Elfárad a fény, elernyed a szemhéj,
elhalkul a világ, és tért nyer a csend.
A pihenő testben úrrá lesz a rend,
átölel az ágy, a nyugalmas szentély.

Tovább...

Kedvesemnél

Mint két évvel ezelőtt, úgy állok itt:
megtörve, bánatosan, értetlenül.
Látva, amint urnája mélybe merül
létem nyugalmával, mit magával vitt.

Tovább...

Búcsúztató

Épp hatan voltak, mikor megszülettek,
s befogadta őket a szülői ház.
Otthonra leltek, s ez nem fennkölt máz,
vidám perceinknek társai lettek.

Tovább...

Szerelembe szenderedve

Talán a meleg, a forróság az oka,
- ki tudhatja ezt egy ilyen nap után -,
lehet, többet voltam egyedül csupán...

Tovább...

Eggyé válva

Álmaimban újra s újra vágytam rá,
kedvesem érintésére, csókjára,
ölelésére és szorítására,
de csak a magány lett hálótársammá.

Tovább...

Meg nem értve

Mindenkit ért már veszteség. - S ha nem,
hát ő maga, ki másban bánatot szült.
Nyaldostuk sebeink, éreztük az űrt,
mégsem tanulunk belőle sohasem.

Tovább...

Tápláló nyelvtudás

Az éhes kandúr mindent átkutatott,
ám nem lelt semmit, mi oltaná éhét.
Tervet eszelt hát. Megmásítva lényét,
az egérlyuk előtt egyet ugatott.

Tovább...

Halványuló remény

Új társra vágyom - lélekre és testre,
kivel a másik gondolatán csüggve
szeretjük egymást egybe vegyülve -
hogy színessé váljék sok szürke este!

Tovább...

Bizalom

Ó, mily furcsa az emberi lélek.
Társra vágyik, mert fél a magánytól.
Csalódástól tartva retteg a mától,
veszítve jövőt, siratja a véget.

Tovább...

Szentestén

egy karikagyűrű társaságában

Izgatottan ébredt fel aznap a jövő,
és gyorsan repültek a nyugtalan percek.
Nyugodni tért a pók, a tegnap, a sorsunkat szövő,
végzett munkájával, s az mindkettőnknek tetszett.

Tovább...

Csend

Ahonnan száműzve vannak a szavak,
és a némaság végre diadalt arat.
Ahol csak a gondolatok érintkeznek,
s ellentmondanak az ostoba tévhiteknek.

Tovább...

1019

Váratlan érintés

Tegnap délután váratlanul rám köszönt a tavasz.
A tavasz, mit a nyár tőlem ok nélkül elrabolt.
Egy pillanatra körbelengett régen érzett édes illata,
s beleborzongtam, ahogy gyengéden átkarolt.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom