Marton Paul

Marton Paul

Népszerűség: 299 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Május

Zöldbe öltözik az ébredő mező,
fehéren virítanak a cseresznyefák,
sárgában tobzódik az aranyeső,
táncra kel a sok-sok vadvirág.

Tovább...

Sátáni álomlakó

Csak futottam, futottam a dombra,
ott fenn remények hullottak halomba.
Hiába nyújtottam kezem előre,
nem mozdult, nem kapott életerőre.

Tovább...

Április

Hol hó esik, hol az ég dörög,
még csendes az éneklő madár,
olvadni, zöldellni készül a fagyos határ,
már kiengedett a szántáson a rög.

Tovább...

Jó lenne

Jó lenne sokszor egyedül lenni,
a csendben egy kicsit elmerengni.

Tovább...

Új feltámadás

Ártatlan lelkek hullanak halomba,
a harang messzire zeng,
Krisztus teste vérzik odafent,
utoléri a bűnöst Isten haragja.

Tovább...

Messze csatangol a gondolat

Messze csatangol a fáradt gondolat,
múló időt, jövőt bontogat,
mikor egy-egy szépre rátalál,
gazdája arcán mosoly bujkál.

Tovább...

Ma a téli határban jártam

Falu szélére érkeztem, előttem a határ,
a fagy kezébe kapaszkodik a deres mező,
egy árva bokor ölében didereg a vesző,
csípős hideg van, a tavasz még nagyon messze jár.

Tovább...

Egy vén indián

Előre néz, tekintete egy pontra tapad,
elhessegeti a zavaró árnyakat,
mélyre merül, távol világ zajától,
és mesélni kezd ráborult alkonyáról.

Tovább...

Az alkony színei

Táncot jár a boldog nappal,
vén perceim csendben vigadnak,
emlékeim perelnek magammal,
és hűvös csókjaik itatnak.

Tovább...

Derűs éji égbolt

Ragyog az éji égbolt, rajta díszeik
rendben felügyelik, nézik életünk,
előcsalogatják alvó gondolataink,
látják, hogy születünk, vagyunk, szeretünk.

Tovább...

Érkezik a Mikulás

Az éjfekete haját kócolja a szél,
az ég tetején a Hold táncra kél,
amott egy üstökös lángcsóvája körül forog,
s kuncogni kezdenek a csillagok.

Tovább...

A szerelem nem múlik

A szerelem nem múlik, örökké él,
szívembe, lelkembe fészkelte magát,
bennem muzsikál, duruzsol és zenél,
ugye, szinte hihetetlen, mondanád.

Tovább...

Várja a fényt

Fény után vágy, kezét tördeli,
mily messziről jön, és késik,
eltévedt talán, vár napokig,
már elapadtak könnyei.

Tovább...

Sötét levében...

Sötét levében fullad az éj,
kettéhasítja egy templomtorony,
s keresztje körül lelkek keringnek,
sok köztük az elillant rokon.

Tovább...

Isten szólt

Hallod-e, te balga ember,
szólok, szedd össze már magad,
Sátán tapossa sarkadat,
lassan maga alá teper.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom