Mátyás Rita
Mindenható Uram! Drága, jó Istenem!
Oly sokszor kérlek, segíts meg engemet!
Nyújtom néked kezem, vezesd lépteimet,
szeretetnek útján járni képes legyek!
Rád gondolok, kedves, és a szívem megremeg!
Régen láttalak már, és régen ölelhettelek.
A rossz és a jó egymásra hatása...
Napfény szikrázik, vakít a nyári légben.
Egy pihe sem látszik az égszínkék égen.
Fénye csillan, táncot jár tónak habjában,
Tegzéből ezer nyilat lövell a nyárban.
Az utolsó pillanatban érkeztem,
hogy csodás lelkedet megismerhessem!
Testi-lelki szenvedésednek vége,
a kegyelmes Isten magához rendelt.
Déli hőségben izzik a táj,
egy ágon daloló kismadár.
Zöld színek uralják a képet,
holnap pihen a ma ölében.
Négy éve már, hogy nem vagy velünk,
Emléked fájó szívünkben őrizzük!
Kezeim között haltál meg, gyermekem,
Én kísértem a mennyekbe drága lelkedet!
A combok csókja...
A szomszéd utcában utcabált tartanak,
a zene hangjai messzire hallanak.
Várom a kedvesem, hogy oda elvigyen,
a piros cipőmben táncoltasson engem.
Nászukat ülik kertem fái,
rózsaszín s fehér ruhát öltöttek.
Álmodtam, hogy veled együtt öregszem meg,
Sétálunk kettecskén, mint két öreg ember.
Haiku csokor
Hold ezüst fénye
virágszirmokat csókol,
illatuk bódít.
Este festettem egy képet,
de nem tetszett énnekem.
Női akt volt, nagy fenékkel...
Egyedül ülök,
De nem vagyok magányos.
Ölelsz, mint régen.
Érzem karod vállamon,
Szereteted körbefon.
Összejöttünk emlékezni
majd fél évszázad után.
Rég volt, mikor kisétáltunk
kedves iskolánk kapuján.
Este fáradtan, álomba merülve,
testem ágyamon kissé megpihenve,
csodaszép álom fonta körbe testem,
köszönöm, Istenem, ezt átélhettem.