Mészárosová Melinda
Bujkál a tavasz a
kertek alatt, kergeti
az olvadó havat, mert
télnek lába még itt maradt!
Bók
Február van, s tizennégy,
add nekem a szívecskéd,
mert én azt hihetném,
hogy magammal vihetném!
Kis körte
Öreg körtefánk ága
ráhajlik a garázsra,
mint egy nyitott tenyér,
érinti a tetőt, mely
fehér sapkát öltözött,
amikor a tél beköszöntött!
Kell, hogy légy!
Hogy is tudnám mondani,
nem vagy fontos,
hogy is tudnál leírni,
nem számítanak az évek.
Szeretet lángja
Mondd, Isten, miért gonosz
a világ,
ami ingyen van, azt is
pénzért adják!
tavasznak melege
Ó, te gyönyörű gyöngyvirág, és
te is, te hosszú szárú tulipán,
dongó méhek hada az
újraéledő cseresznyefa szirmán.
Egy "apa" várta apját
Voltam, apus, magára gondolva,
Doni emlékezés hidegben tombolva!
Kifeszített molinón az édesapja neve,
emlékezés végén ágyúszó, zene!
Ember az embert tapossa
Szívemben nincs harag,
a megbocsájtás él, hogy
ki s mikor, mit, kivel beszél,
az számomra mit sem ér!
Gyerekek maszkabálja.
Ünnepek végén a vigadalmat kezdik,
a kisgyermek maskarába vedlik.
Maszkabálba mennek, majd
vígan ropják,
a boszorka Panninak senki sem
lopja el a botját!
Újév hajnalán
Hangosan fénylett az égbolt,
a tűzijáték is szép volt, de
ijesztő, durranó hangok
gyötörtek, s széllel égnek
eredtek, rémült, bundát viselő,
gazdát szerető, parányi
állati lények!
Vígadalom
Mulatni indulunk hát,
adjuk meg a módját,
nyissuk ki a szőlőhegyen
Miska bácsi hordós borát.
Betegségek sora
Amikor azt gondoltam, az
életemnek vége, infúziót
csepegtettek az erecskémbe!
ember beszéde az újévvel
Kipp-kopp,
kipp-kopp!
Ki vagy?
Újév vagyok, s
nagyon fázok,
nyiss ajtót,
bemennék hozzátok!
Hópelyhek
Óriási pelyhek csak megleptek!
Táncolnak, peregnek, söprűnek,
lapátnak ők kedveskednek!
Kérés Istentől ember által
Áldás, szeretet és béke
szálljon ma minden népre,
ki hittel néz az égre, s
Istentől ezt kérte!