Nagy Emőke (Mamamaci)
Tizenhat éve nekünk
van új a Nap alatt.
Mindennap ünnep,
mióta velünk élhetsz
mindenkoron hálám
zengem Istenemnek.
Mennyi-mennyi csodás varázs
tiszta mákony és csillogás,
pedig nem történt semmi,
csak úgy, egy nap a többiben
mégis, de jó hogy itt élek
Istenem!
Játszottam főhőst,
voltam statiszta,
tragika is, ki a
méregpoharat kiissza.
Száll az idő angyalszárnyon
minden napra pecsétet nyom
tavaszillat virágon lebben
újra lesz húsvét a szívemben.
Amikor baba volt,
s az én büszkeségem
határtalan,
csodájára jártak.
Megint nem figyeltem,
verembe estem
ugyanabba a verembe,
bele a mélységes
szerelembe.
Gondolataim tánca
emlékeket fűz láncra,
hol mosolygós,
hol könnyes néha,
szívemnek kedves a fűzfa.