Nagy Réka
Önző voltam, mégis csak rád gondoltam.
Rád gondoltam akkor is, mikor még másé voltam.
Csendesen nézd, ahogy eljövök,
Szót ne szólj, ha mindent eltörök.
Nem akarom hallani, hogy nem sikerül.
Nem akarom mondani, hogy nem sikerült.
De magam is tudom, hogy én vagyok a szerencsétlenség.
Akit szégyellnek és eltaposnak.
Higgy nekem
Félek, nem te leszel az,
ki kérdi, igen vagy nem.
Szaladok, nem bánthatsz,
De az érzéseim elől sehová se menekülök.
Mit érzek, mind igaz, vagy volt, érzem,
Múltban s jelenben, de a jövőben nem bízhatok.
Nevermind
Úgy gondolod, nem vagy már fontos,
hogy nem számítasz.
Mért hiszed ezt, nem hangoztatom eléggé,
hogy te vagy nekem a világ?
Utolsó táncunkat lejtsük már el,
Komoly barátság fulladt most meg.
Nem kell ezt mondani,
Nem kell ezt fokozni.
Értsd meg, nem múlt még el.
Bolond igazság
Méreg, amit a tekintet ad,
Gyógyíthatatlan szomorúság, düh
Inkább. - Port nyelne, fusson és essen,
Csak ne lássam tovább!
Az égi óceán
Leszakadt az ég, dús, fekete felhőn törne át a nap,
Bátor kis napsugár könnyen töri azt.