Neubauer József
Hűséget esküdött a hőség a nyárnak,
hónapokon át ránk meleg napok várnak,
télen a hidegben gondolunk majd rá,
jó volna, ha az év a meleget beosztaná.
Háborút vívnék, virágot szednék,
több hétfejű sárkányt legyőznék,
harcba mennék vagy virágot kötnék,
...érted talán mindent megtennék!
Míg szívem dobban, míg Nap ragyog az égen,
Rád gondolok minden nap s minden éjen,
virágos rét illatában illatodat érzem,
pacsirta dalában, mintha hangod szólna nékem.
Tudod, mi az igazán szép?
Nézni a tenger égszínkék vizét,
hallani a tenger békés moraját,
érezni a part selymes homokját.
A szeretet halk, a szeretet csendes,
sohasem kérkedő, megértően kedves,
a szeretetnek kőszikla az alapja,
sohasem épül ingoványos talajra.
Még mindig látja, még mindig várja
reggelekben, az éjszakákba`,
holdfényénél, a napsugárba`,
...s virágot visz sírhalmára.
Hozzád szólok, Neked mondom,
Reád bízom minden titkom,
s Te hozzám szólsz, nekem mondod,
reám bízod minden titkod.
Ha szépet akarok írni, Rólad kell hogy írjak,
Rólad kellene szólni minden szerelmes dalnak,
refrén minden dalban, versben csak Te lehetsz...
Ha már szedtél réten virágot,
ha bőrig áztál nyári záportól,
s közben nevettél a boldogságtól,
Te szépnek látod a világot!
Ó, idő, ó, te fránya idő,
múlásod milyen siető,
a ma szinte repül a holnap ölébe...
"Mindenki visszakapja egyszer..."
"Mindenki visszakapja egyszer,
amit más ellen elkövet..."
Már nincs seb, sem hegek, csak az emlék,
nincs harag... csak a régmúlt esték!
Harmat száll a rétre nyári hajnalon,
kis vízcseppek fénylenek a fűszálakon,
szivárványt fest a gömbökre a napsugár,
...szép minden évszak, de legszebb a nyár!
Mikor a képed nézem, s elmerengek néha,
én már ott kereslek visszanézve a múltba,
kérdést intézek bátortalanul magamhoz,
- miért késlekedett az idő? - míg hozzám elhoz.
Kérdezték ezerszer vagy százszor,
- hogy volt erőm kimászni a sárból? -
válasz mindig az volt és lesz,
lelkierő és hit kell mindenhez!