Nyako Zita

Született: 1984. június 10.

Népszerűség: 114 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Bal és jobb

Elhulló levelek az emlékek.
Ablakon pára az élet.
Igazán senkit se ismerek,
s mintha nem is ismernének.

Tovább...

Mementó

Semmi sem biztos, csak a tegnap.
Hogy tegnap még otthon volt.
Volt kenyér is, ha éhes voltál.
Most sokkal nagyobb a gond.

Tovább...

Gondolsz-e rám?

Mondd, gondolsz-e rám, ha zöldül a mező,
mikor zöld rügyeket bontanak a fák?
Mondd, gondolsz-e rám, ha madár dalol,
és szirmát nyújtóztatja ezernyi virág?
Mondd, mi lett volna, ha velem maradsz?
Gondolsz-e rám, ha itt a tavasz?

Tovább...

Kevés...

Könnyekkel írt álmokat őrzök.
Nem maradtak, csak üres lapok.
Szélfútta falevélben az őszök.
Veled együtt is magam vagyok.

Tovább...

Sorok

Halál

A sorok közt vagyok, amit írsz.
A fák levelén játszok a fénnyel.
Az arcokon a ráncok a történetem.
A hó, az eső, a sötét éjjel.

Tovább...

Ablak mögött

Párás ablak mögött a táj.
Borús szürke reggel.
Dobozba rakva mind, mi fáj.
Kidobva minden, ami nem kell.

Tovább...

Ahogy szerettelek...

Ahogy szerettelek, csak álom...
S csak képzelet nekem a jelen.

Tovább...

Csak képzeltelek magamnak

Félek, hogy csak a képzeletem
játszott nekem téged.
Festette az arcod, a szád...
A szemedben azt a kéket.

Tovább...

Ha lehetne...

Ha lehetne, csak csendben hallgatnálak.
És mindent elhinnék neked...
Ha lehetne, visszacsókolnálak...
És hagynám, hogy rajtam nevess...

Tovább...

Még...

Hozzád visznek az álmok,
Hozzád visznek újra.
Elmerülök a csendben...
Karodba bújva.

Tovább...

Csak...

Álmos a hold, némán figyel.
Szemében néha látlak...
A kertben, a csendben
egymást kergetik az árnyak.
Várlak... csak várlak.

Tovább...

Kapaszkodunk...

Kapaszkodunk egy szóba, ölelésbe.
Kapaszkodunk, vágyunk szeretve lenni.
Mégis van olyan, aki senkinek nem kell.
Van olyan, akit nem tudnak szeretni.

Tovább...

Én és Te...

Én voltam a nap...
Forró és fényes...
Ragyogtam, ha kérted.
Te voltál a hold...
Sebezhető ... titokzatos.
Szerelmem színesre festett
nekem, téged...

Tovább...

Lógunk egy kötélen...

Lógunk egy kötélen a hold alatt.
Egymásnak fordulva tép a szél.
Szemünk kiszáradt üveggolyó.
A vihar utáni csend beszél...

Tovább...

Búcsú...

Azt mondtad, viharos tenger a szerelem...
Te pedig rozoga, törött hajó rajta.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom