Nyako Zita

Született: 1984. június 10.

Népszerűség: 114 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Csak játszunk...

Tegnap felhívtál, persze tudom nem is engem.
Apró, titkos öröm volt a szívemben...
Zavarban voltál, s tudom jól miért,
te mondtad, az egyetlen vagyok, aki megért.

Tovább...

Hagyj meg magadnak...

Hagyj meg magadnak egy álmot.
Dédelgesd, titokban játssz vele.
Egy utolsó reményt még,
s ne tudja senki se...

Tovább...

Csak éppen...

Csak éppen elkezdődött, s máris véget ért a nyár.
Valami fájdalom bolyong... játszik...
Felhők mögé bújt a napsugár.
Csak éppen megszáradtak,
a kiterített ruhák...
Pár óra volt a napfény,
szürke lett a világ.

Tovább...

Nem tartalak vissza...

Mit vársz? Mit mondhatok?
Meghaltak bennem az álmok.

Tovább...

Ha fáj a szív...

Csak nézni azt, ha fáj a szív...
Csak nézni, szólni sem tudok...
Csak nézlek, s ott vagyok veled.
Csak ennyi, amit adhatok...

Tovább...

1623

Gyűlöllek

Gyűlölöm, hogy rólad szól az álmom,
s hogy reggel veled ébredek.

Tovább...

Van, amit nem lehet

Nem lehet játszani a szerelmet.
Örökké nem lehet játszani.
Nem lehet örökké sírni bent,
s kifelé mindig mosolyogni.

Tovább...

Vigyázz rám...

Védj meg engem a fájdalomtól,
s engedd, hogy én is óvjalak.

Tovább...

Éj gyermek...

Az éjszaka megfogant, s megszült.
Én lettem magányos gyermeke.
Hideg és mozdulatlan a bölcsőm,
nem ringat álomba senki se.

Tovább...

Az idő gyógyít...

Messze tűntek az álmaim.
Én többé nem álmodom.
Csendben megadva élek.
Nem tűnődök a tegnapon.

Tovább...

Már nem lehet...

Én úgy látlak még, ahogyan akkor.
Szemedben kéklőn csillanó álmok,
S úgy érzek, szívem is úgy dobban.
Mit sem érnek a hazugságok.

Tovább...

Kellesz még...

Még kellenek az emlékedtől
felszakadó könnyek,
akarom érezni még,
ettől lesz tán könnyebb...

Tovább...

Vak voltam...

Emésztetlen szavakon
rágódom örökké...
Milliószor... újra
idézlek magam elé...

Tovább...

Szeretnélek...

Szeretnélek...
Ölelnélek csendben, mint a fény,
s úgy áramlanék lelked pólusaiban,
mint fák levelében az oxigén.

Tovább...

Sóvárogva... (2)

Évek óta tartó harc ez önmagunkkal,
csatákkal, melyekben egymást sem kíméltük.
Szemeinkben forrón lobogó lánggal,
melyet megtagadtunk, sohasem kértük.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom