Nyiraty Gábor

Született: 1980. november 13.

Népszerűség: 97 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kalitkában

Csak sírt ott egymagában,
nekidőlve az öreg fának,
nem tudta, hogy a bánat
miért lett mostan társa.

Tovább...

Szerelmesen

Zajos világ közepén
szerelmesen te meg én...

Tovább...

Emberállatok

Emberek közt élek, de egyre több az állat,
mindannyian ugyanabban a sorban állnak,
mégis tolakodnak, lökdösődnek, eltaposnak,
mintha nem lenne elég hely a koporsókban.

Tovább...

Egy kis virág

Egy kis virág, mit tart két reszkető kéz,
Egy könnycsepp, mi szirmaira hull,
Egy angyali lélek most útnak indul,
miénk a fájdalom, tiéd az öröklét...

Tovább...

Mindenki

Egyszer mindenki meghal. Mindenki.
Lehet Istent játszani,
többnek látszani,
de még sose volt senki,
aki túlélte volna,
az élet a halál koporsója.

Tovább...

Mióta elmentél

S ránk száll az éj,
a tücsök zenél,
ezüst holdfény
benéz az ablakon,
egy gyertya ég
a tölgyfaasztalon,
körötte egy szék
üresen áll rég...

Tovább...

Ha majd...

Ha majd elmegy a Nap,
s beborul az Ég,
elveszik a fény,
s csak az emlék marad,
akkor érzed igazán,
mit is jelentett neked,
fájó hiányát,
hogy többé nem ölelheted.

Tovább...

Mókuskerék

Felkelsz reggel,
vagy le sem fekszel,
húzod az igát,
mondod az imát,
fáradt testtel,
álmos szemmel
indulsz a munkába,
csak rád várnak...

Tovább...

Ember maradj

Ahogy taposod az éveket,
éled a porszemnyi életed,
a végtelenben egy kis ember,
mégis nagynak hiszed magad,
olykor Istennél is nagyobbnak,
s nincsen, ki feletted állhat...

Tovább...

Kell a szívnek

Néha kell a szívnek egy kis jó,
egy melengető, kedves szó,
az érzés, hogy nincsen egyedül,
s egy pillanatig nem menekül...

Tovább...

Előre nézz!

Ha oly sokszor hátranézünk,
nem látjuk, mi van előttünk,
ezért a legtöbb ember
elhalad dolgok mellett,
melyek lehet, aprók csupán,
de rejthetnek ezer csodát,
és mindig, mire visszanéz...

Tovább...

Örökkévalóságig

Voltam, aki,
Lettem, ami,
Nélküled senki,
Veled bárki...

Tovább...

Sorsfüzér

Az élet ennyi,
az idő láncszemei,
melyeket egymásra fűz
egy apró sorstű,
s egyre hosszabb lesz,
s egyre nehezebb,
s lesz, hogy leteszed
ezen terheket...

Tovább...

Szív s lélek kertje

Van, hogy néha meg kell állni,
s ahol senki nem lát, várni,
a rohanó világtól...

Tovább...

A patak

Életünk nem lehet szebb annál,
mint ülve sorspatakunk partján
lábunkat boldogan lógatjuk,
és tudjuk, hogy jó helyen vagyunk.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom