Nyiraty Gábor

Született: 1980. november 13.

Népszerűség: 118 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

...illúzió...

Szívembe karcolt érzések,
sohasem létezett fényképek,
egy illúzió, mint infúzió,
belém csepegtetett téged,
s meghalok, ha vége.

Tovább...

A temető

A temető csendes,
suttognak a lelkek,
a latyakos utakon
a holtidő csak cammog,
mécsesek bóbiskolnak,
mindenki oly szótlan,
az ősz, az öreg csősz,
sírboltok és keresztek közt...

Tovább...

A gyertya lángja

Halottak napján egy gyertya lángja
fájó, szomorú szívnek könnye,
reményként pislog az éjszakában
a múltnak színes emlékkönyve.

Tovább...

Csillagként

Ha a Földön kialszik egy fény,
odafent, a mennyben továbbég,
a test elfáradt, most véget ért...

Tovább...

Életút

Kúsztam-másztam, talpra álltam,
rohantam, ahogy csak bírta lábam,
s gyermekkorom, ifjúságom velem szaladt,
majd egy nap végül mind hátramaradt.

Tovább...

1616

Csak Te és Én, ennyi...

Mögöttünk az idő kőbe vésett
minden percet, minden léptet,
szerelmünk izzó csillagképe
boldoggá tesz, ha visszanézek.

Tovább...

Örökkön-örökké

Gyere, bújj mellém,
szorosan ölellek én,
a pillanat a miénk,
ez az öröklét.

Tovább...

Mennyit bír...

Mennyi fájdalmat bír el egy szív,
mennyi szenvedést és mennyi kínt,
miközben minden percben küzd
a boldogságért, s menekül
a tegnapok árnyai elől...

Tovább...

109

A haldokló jelen

Az élet elillan, észre sem veszed,
mindennap harcolsz valamiért szüntelen,
de szép lassan felemészt a küzdelem...

Tovább...

1414

A boldogság az

A boldogság az, amikor önmagad lehetsz,
s nem nyomja válladat a rád akasztott teher,
hogy olyan legyél, mint a többi, hogy megfelelj,
hogy mindig az odaillő álarcodat vegyed fel.

Tovább...

1212

A csillagos ég alatt

Ahogy átsétáltam a hídon a folyó felett,
késő nyári este volt, s a múltam jött csak velem,
egy tisztásra értem, ahol már várt az éjjel
nyugtató zenéjével, tücsökciripeléssel,
s rám terítette hűvös takaróját a szél,
ahogy hanyatt feküdtem a semmi közepén.

Tovább...

1212

Mindig kisüt a Nap

Ha a Nap ragyog, mosolyogj,
Ha esik az eső, ne szomorkodj,
Mert örökké úgysem eshet...

Tovább...

1512

Meghalok

Meghalok, lehet, hogy már holnap,
s a harangok majd értem szólnak,
sírom előtt vajon kik állnak,
kinek fáj majd létem hiánya,
s ki lesz, aki tettét megbánja,
hogy egy percre visszacsinálna
mindent, ha lehetne, ha tehetné,
jobban becsülné, jobban szeretné...

Tovább...

1110

Hozzád bújok

Nyári estén hozzád bújok,
illatod, mint mindig, édes,
szemeimet lassan hunyom,
karjaid közt nem bánt az élet.

Tovább...

Csak arcok...

Arcok. Mindenütt csak arcok.
Nem látunk mást, csak arcot.
Mégis kivetjük a sarcot,
ezért vagyunk mi gyarlók.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom