Nyiraty Gábor

Született: 1980. november 13.

Népszerűség: 122 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Karácsonyi ballada

Távol van már, mégis oly közel
az idő, amikor gyermek voltam,
az emlékezés jó érzéssel tölt el,
ahogy lehunyt szemmel ülök szótlan
dédapám készítette fotelomban,
s lobog a tűz az öreg kandallóban.

Tovább...

Kivár a Föld

Elvadult ez a világ,
segítségért kiált,
a sok letépett virág
ontja még illatát,
s bár tudja, haldoklik rég,
nem adja fel semmiképp,
mert amíg egy kis szépet,
hitet, reménységet...

Tovább...

1313

Homokóra

Megérkeztünk e Földre,
gyengéd anyai ölbe,
s az életet kaptuk ajándékba...

Tovább...

1311

Mikulás, merre jársz?

Mikulás, Mikulás, merre jársz?
Merre csilingel a csodaszán?

Tovább...

Ho-ho-hó, indulás!

Elérkezett december,
lehunyom a két szemem,
s magamban elképzelem,
ahogy millió hópihe száll,
és a fehér táj ölel át.

Tovább...

...s él Tebenned!

Közel a karácsony, mégis oly távol,
adventi koszorún négy gyertya, látod,
három lila és egy rózsaszín,
a szeretet fénye növekszik,
s hétről hétre táplálja a szívet...

Tovább...

129

Várd a csodát!

Nehéz időkben is hinni kell,
s várni a szépet, a csodát,
fenyőfont koszorún égi jel,
három lila s egy rózsaszín láng.

Tovább...

1211

Én mindig itt leszek

Én mindig itt leszek neked,
örömödet, bánatodat
bármikor megoszthatod velem.
Elmondhatod az álmodat,
elmondhatod a titkodat,
s én meghallgatlak, figyelek,
mert mindig itt leszek neked.

Tovább...

1413

Negyven lettem

Negyven év. Életem négy évtizedét
magamba építve cipelem én,
formált engem, s tett ilyenné,
boldog, hálás, optimista emberré,
s meglehet, talán kissé különccé,
mégis szeretem, aki vagyok,
mert szeretni kell nagyon,
s elfogadni a tegnapot...

Tovább...

...illúzió...

Szívembe karcolt érzések,
sohasem létezett fényképek,
egy illúzió, mint infúzió,
belém csepegtetett téged,
s meghalok, ha vége.

Tovább...

A temető

A temető csendes,
suttognak a lelkek,
a latyakos utakon
a holtidő csak cammog,
mécsesek bóbiskolnak,
mindenki oly szótlan,
az ősz, az öreg csősz,
sírboltok és keresztek közt...

Tovább...

A gyertya lángja

Halottak napján egy gyertya lángja
fájó, szomorú szívnek könnye,
reményként pislog az éjszakában
a múltnak színes emlékkönyve.

Tovább...

Csillagként

Ha a Földön kialszik egy fény,
odafent, a mennyben továbbég,
a test elfáradt, most véget ért...

Tovább...

Életút

Kúsztam-másztam, talpra álltam,
rohantam, ahogy csak bírta lábam,
s gyermekkorom, ifjúságom velem szaladt,
majd egy nap végül mind hátramaradt.

Tovább...

1616

Csak Te és Én, ennyi...

Mögöttünk az idő kőbe vésett
minden percet, minden léptet,
szerelmünk izzó csillagképe
boldoggá tesz, ha visszanézek.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom