Ódor Attila

Ódor Attila

Született: 1960. április 17.

Népszerűség: 78 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Régi téli nap...

Eger, 1968

Nagy sétákat tettünk apámmal.
Még aludt a város a friss hó alatt.
Gyermekfejem nem törődött mással,
csak hogy mi lesz idén a fenyő alatt.

Tovább...

Mira püspöke

Csak ücsörgök láb-lógatva itt újfent
csillagom kényelmes, fényes peremén.
Láttam, hogy készül valami odalent
a földön, valami kedves gyermek-esemény.

Tovább...

Eljövetel

"Adventus Domini"

Első gyertya lobbanása jelzi,
Kereszténység esztendejét kezdi.
Áhítatos várakozás ez az Úr Fiára,
leborulunk hosszan hálaimára.

Tovább...

2321

Rohanás...

1982. Budapest

Igaz, akkor még, tizenhárom alatt
jókedvvel futottam a százat,
de hiába rohantam a Thökölyn végig,
a vonat elment, inthettem utánad.

Tovább...

Páros magány

Régi dal hallik egy roskatag házból,
Szívhez szóló dallam dobol magától.
Öreg, kopott bácsi csoszog a kúthoz,
Odaköti vedrét a fényes gémrúdhoz.

Tovább...

Válasz Faludy Györgynek

Hát, jó Öreg, megtanultam a versedet.
Bár még van könyv, de más a szószedet.

Tovább...

Temetőben...

Furcsa érzés a temetőben ilyenkor emberek közt járni,
nyugodtabb egyedül az itt lakóknak szívedet kitárni.
Beszélgetni csendben a szeretett, itt nyugvó szülőddel,
panaszod, örömöd halkan elregélni szomorú derűvel.

Tovább...

Halottak napjára

Nemrég, hogy egy cimborám "lelépett",
vagy talán inkább fel, a ragyogó égbe,
hisz úgy találták, hogy az ablakra révedt
belemeredve egy puha karosszékbe.

Tovább...

Nyeretlenek...

Színes lámpák derült villogása elvakít.
Hangos zene harsogása már-már ellazít.
Zajos ifjúságom emléke orkánként elragad,
sok barátság, szerelem párnája felszakad.

Tovább...

Őszidő...

Egy pillanatra megállt a déli szél,
hangja szinte elhalt, már nem beszél...

Tovább...

Őrzők...

Lelkük, mint örök, tiszta vizű forrás,
mely szüntelen, monoton csobog.
A gyengék szomját oltani orvoslás,
hisz a baj, mint gyorsvonat, úgy robog.

Tovább...

Utazásról álmodom...

A halvány lámpák sora már véget érni látszott.
Egy-egy ház árnya még elsuhant az ablak sötétjében.
Alattunk a sok vonatkerék hangos szinkópát játszott,
aztán beértünk végre az álmok kusza, jóságos erdejébe.

Tovább...

Temetőben jártam...

Ragyogó napsütésben állt néhány felnőtt csendesen.
Egy-két gyerek játszott halk szóval rendesen...
Szomorú fiatalok álltak egy csendes ravatal előtt,
mennyi ismerős kőkereszt, néhány repkénnyel benőtt.

Tovább...

Itt a szeptember...

Már újra búcsúzik a forró nyár.
A sötét éj ma heves viharra vár.
Messzebb, arra távol, az ország felől
nagy dörgés hangja hallik túl a hegytetőn.
Sárga-kék villám cikázva járja az eget,
szétkergeti talán a haragos felleget.

Tovább...

A Mátrában...

A heves, haragvó szél hirtelen megállt,
Ott szédelgett a Mátra északi oldalán.
Sasvár kanyarulatában állt meg magasan,
S szinte elcsodálkozott a hegy apró taván.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom