Oláh Gábor
Sok barátom lány volt mindig,
s most mind közül a legjobb lett
a legszebb: lelkében Ő a legkecsesebb.
Ezt hiszem én, s igazol engem ezer meg ezer
táncos lobbanás, mik fűtik szívemet,
és mindennap egy emberien szép tett.
Hideg éjjel jutott nekem
Te pedig nem fogod kezem.
Ősz fát néz a fény telihold
Engem fojtva éget, elold.
Felnézek a létrán állva:
Egy fénysugár ég arcodon
És nyelvet öltünk egymásra,
És lépünk, nevetve, feljebb a fokokon.