Oláh Szilárd

Született: 2000. június 26.

Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Álmomban

Álmomban egy csónakban ülve utazom.
A Nap lenyugvóban vérvörössé festi az eget.
Szívemben egyszerre boldogság és bánat.
Úgy szeretném újra látni édesapámat.

Tovább...

Valahonnan messziről

Valahonnan messziről érkezik egy szív.
Halk léptei vannak, és szuszogva lépked.
Kezében egy termetes szatyorka.
Abban pedig szépen fénylő, deres, piros alma.
Szuszogva mondja, vár egy jobb időre.
Ahol a szegénynek nem lesz éhínsége.

Tovább...

Szilveszterköszöntő

Ez az év is lassan végére ér.
Batyujába vette minden tettét.
Sok jót nem adott, inkább rosszat.
Reméljük, az új esztendő jót hoz majd.

Tovább...

Az idő soha meg nem áll

Nincs az a kincs, mely felér egy élettel.
Nincs az az idő, mely elég szeretni.
Nincs az a könny, melyet visszafojtani érdemes.
Mert egy nap késő, nem ébredsz fel.

Tovább...

Karácsonykor halk imát mondj

Szenteste van, minden csendes.
Díszes fákon sok kis gömb
Csillog, fénylik elvarázsol.
Minden perc egy új öröm.
Harang csendül fel.
Átjár mindent a szeretet.

Tovább...

A szabadság madara

Él benned is a vágy, hogy szabad légy...

Tovább...

Ébredj, szív

Szavak, melyek remegnek,
Mikor szívünkből előjönnek.
A szerelem, hogy hidd, nem könnyű.
Néha bizony nagyon megterhelő
Félve óvni azt, akit szeretsz.
Vigyázni álmát, de érezze, szabad lehet.

Tovább...

Mikulás váró

Nagy pelyhekben hull a hó.
Az éj leple alatt jön a télapó.
Szánját Rudolf húzza.
Orra piros lámpaként az utat mutatja.
Sietnek, hisz egy este alatt
Sok kis csizma megtelik.

Tovább...

Szép ünnep közeleg

Szívekben most félelem van.
Gonosz erő a világban.
Ellene még nincs ellenszer.
Búsul a magyar, jajgat az ember.

Tovább...

819

Szeretlek, édesanyám

Talán már érzed te is néha.
Ahogy múlik az idő napról napra.
Homályos vagy éles a kép is néha.
Az emlékek elillannak, mint a csoda.

Tovább...

Isten veled

Szemeimben könnyek vannak.
A szívemen vércsepp.
Kezeid fognám még,
De engedj el már, kérlek.

Tovább...

A csillagok titka

Éjszakába nyúló idő, lelked száll egyedül.
Csillagok a tanúi, érintésed mégsem lehet.
Haldokló szívek kiáltása riaszt.
Engem is majd egyszer hívsz haza?
Csillagok, vezessetek engem tovább.
Mert lelkem e bú, sötétség öleli át.

Tovább...

Halottak napjára

Emlékezés.

Emlékszem szavaidra homályosan.
Emléked minden napra homályosabb.
És most is csak kérdezném halkan.
Miért mentél el, drága apa!

Tovább...

Csillagokban

Csillagos égbolt, mint virágos rét.
Csillogó harmatot szórt rá az ég.
Virágai fényesebbé tették.
Mint azt az ember hite elképzelte.

Tovább...

914

Már nem ér el kezed

Mintha a mennyből nyúlna le két kéz.
S mintha mondanák, elég már.
De csak nézed, ki lehet ő?
Kinek életed többet ér ezer szónál.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom