Oláh Szilárd
Támadó szél fújja a hangod.
Szívem remeg, elért kudarcom.
Talán a vég óráján pihenek?
Mondd, mit láttok érdekemberek?
Anyák napja hajnalában.
Azt kívánom, én Istenem.
Add, hogy sokáig még éljen.
Boldogságban, örömben.
A múltat nem változtatja meg senki.
Mi akkor megtörtént, az már véget ér.
Lehet rossz, jó, szomorú vagy vidám.
Éld életed tovább, de ne félj hibázni.
Szalad az idő nagyon messzire,
Kisbárány jön a távolból.
Kisbárány még oly tiszta s ártatlan,
Szájából egy fűszál kilógó.
Tél volt, hullott a hó.
A tájat beborította a hófehér takaró.
Egy kis ház állott egymagában.
Kéménye nem füstölgött, ablaka fagyos volt.
Egy nénike lakott benne csak magányban.
Álmomban sivár táj fogad.
Nincs életnek jele, ez megrémiszt.
Házak romjai mindenütt.
Borult, szürke ég és elégett növényzet.
Egy templomot látok, aminek tornya ledőlt.
Egy kis virág virágzik, tavaszra vár ő.
Csodás szívben rejtőzik, érzi az időt.
Várja azt a kertészt, aki majd ápolja.
Csodás illatával ő a kertészt ajándékozza.
Talán nem emlékszem sok dologra.
Mintha nem tudnám, ki vagyok.
De ha a te szemeddel látnám magam.
Lehet, rájönnék, miért félek magamtól.
Miért nem érzem teljesnek önmagamat.
A vég óráján tőled ennyit kérek...
Szavaim gyakran csak szállnak.
Olykor elérik céljaikat, máskor köddé válnak.
Hallod, ha egy nap nem szólalnék meg.
Nem mondanám néked, mennyire szeretlek.
Csak emlékezz minden szavamra.
Te voltál, ki velem volt sok éjszaka.
Drága, szép virág, kertek pompája.
Aranyló szirmaid édes nektára.
Harmatcsepp könnyed gurul arcodon.
Életnek hangját hallom hangodon.
Ahonnan csak száll a madár,
Téged onnan visszavárlak.
Hol csak lelked háborog,
Ottan nincs az otthonod.
Álmomban egy csónakban ülve utazom.
A Nap lenyugvóban vérvörössé festi az eget.
Szívemben egyszerre boldogság és bánat.
Úgy szeretném újra látni édesapámat.
Valahonnan messziről érkezik egy szív.
Halk léptei vannak, és szuszogva lépked.
Kezében egy termetes szatyorka.
Abban pedig szépen fénylő, deres, piros alma.
Szuszogva mondja, vár egy jobb időre.
Ahol a szegénynek nem lesz éhínsége.
Ez az év is lassan végére ér.
Batyujába vette minden tettét.
Sok jót nem adott, inkább rosszat.
Reméljük, az új esztendő jót hoz majd.
Nincs az a kincs, mely felér egy élettel.
Nincs az az idő, mely elég szeretni.
Nincs az a könny, melyet visszafojtani érdemes.
Mert egy nap késő, nem ébredsz fel.