Pál Mária
Csak egy zászló volt akkor a Hargitán,
Szívünkbe rejtve édes talizmán,
Ha felértünk, csendben kibontottuk,
S hogy itt fog lobogni, mind arról álmodtunk.
Ott voltál, lehet, hogy nem akkor,
De láttad a fenyőket, a tó vizét sokszor,
Nem akkor voltál ott, de hallottad a zenét,
Csillagos ég alatta a suttogó mesét,
Lágy gitár-szót, halkan-sírt bánatot,
Csillagos ég alatt a tiltott dallamot.
Hideg, csillagos ég, téli este
Hold teríti fényét a végtelenre,
Csend van, vége már a napnak,
Ablak előtt csupasz ágak bólogatnak...
Még itt vagyok, remélem, jó sokáig,
Itt van dogom még a nagy "zárásig",
Aztán, ha az idő úgy dönt, hazatérek,
Ha szellő hátán majd elindul a lélek.
Egy régi dallam kísér órák óta,
Régen-szólt hangjait a szívembe lopta,
Aztán csendesedett, elhalkult a dallam,
Nem akarta, nem engedte, hogy sokáig halljam,
Évek teltek, és nem dúdoltam el,
Pedig velem volt eltelt évekkel.
Ezer kérdés, ezer baj,
Egész nap gyermekzsivaj,
Megoldandó problémák,
Hangos viták, szócsaták...
A sors kezébe teszem ezt az évet is,
Remélem, tudja, mit csinál.
Nem mindig jó, hálás vagyok mégis,
Amikor nem szekál.
Szívemre telepszik a téli est,
Pattog a tűz, a tánca álmot fest,
Régi telek emléke sejlik,
A lelkemet lágyan átölelik,
El nem sírt bánatok,
Elszállt gondolatok,
Ki nem mondott szavak,
Körém húzott falak...
Ha volna még egy tánc
Úgy, mint régen,
Egy kezdődő románc
Csillagos éjben,
Lágy dallam suhanna
Lepkeszárnyon,
Csak két szív dobbanna
A nagyvilágon...
Novemberi ködbe burkolózott az ősz,
Ezer-szín falevél a szélben keringőz,
Esőverte avar csillog a fák alatt,
Néhány zöld levél a nyárból itt maradt,
Novemberi eső elűzi a Napot...
Csak egy kicsit szeress még,
Amíg fölöttem az ég,
Amíg talpam alatt harmat,
Addig adj még kis nyugalmat.
Minek akarsz látni? Azzá válok!
Ha kedvesnek, légy az, s én veled szállok!
Ha bennem a szépet látod,
Lehetek én jó barátod,
Ha őszinte vagy, megbízható leszek,
Ha figyelmes vagy, én lelkiismeretes,
Jókedvű, ha megnevettetsz,
Hogyha szeretsz, megölelhetsz...
Mondjátok meg emberek,
Mégis, ki a jó gyerek?
Ül a helyén szépen, csendben,
Bár menne, de szeme sem rebben,
Beszélne, de mégis hallgat,
Nem csinál ő semmi rosszat...