Paluska Jánosné

Paluska Jánosné

Született: 1951. május 11.

Népszerűség: 80 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Téli este

Búcsút int a Nap fakó palástban,
s a hegy mögé rejtőzik álmosan,
sápatag mécsek gyúlnak az égen,
Hold bukdácsol a felhőbuckákon,
árnyköpönyegbe bújnak a bokrok,
kutya vonyít valahol a láncon.

Tovább...

Farsangi tündérmese

Tündérrét királynak legkedvesebb lányát,
Tündét adják férjhez farsang első bálján.
Nádszín szemű tündér varázslatos bájjal
csábítja a rétet vidám mulatságra.
Kinek neve elsőnek kerül táncrendjébe,
régi szokás szerint az lesz a kérője.

Tovább...

Köszönöm, Istenem

Köszönöm a fájdalmakat, miket rám osztottál,
a gondokat, melyeket a vállaimra raktál.

Tovább...

Fények régen és ma

A mai fények a szemnek üzennek,
színpompás ledek hamisan fénylenek,
visszavágyom egy régi szentestéhez,
igaz fényű gyertyák szív-melegéhez.

Tovább...

Angyal a telefonnál

Csillogó az ablaküveg,
benézhessen minden gyerek.
Karácsonyfa szép zöld ágán
illatozó mézeskalács,
piros alma mosolyog ránk.

Tovább...

Hóangyalok

Fenn, a havas hegyoldalon
három hóangyal kacagott,
az egyikük önfeledten
piros sapkát próbálgatott.

Tovább...

Kilenc szilaj rénszarvas

Fenn a távoli Északon,
sarkvidéki zord tájakon
hol hócsillagok hullanak,
a fenyők bundát hordanak,
él kilenc szilaj rénszarvas,
kiket minden decemberben
megpatkolnak a tündérek.

Tovább...

Esteledik

Szél hátán szállong a kósza harangszó,
földszagot forgat a kertben az ásó,
a vén szilvafában a szú még perceg,
fészkében a parázs álmosan serceg.

Tovább...

Elment az Ősz

A fák a szélben hajladozva
búcsút intenek az Ősznek,
a levelek már mind lehullva
a fák alatt heverésznek.

Tovább...

Az időtlenség néma tanúja

Tenyérbe simuló, lapos vagy kerek,
szemet gyönyörködtető, színes, rideg.
Végtelen idő koptatta kincs: kavics.
Néma tanúja tűnt évezredeknek,
terméketlen szimbóluma a Földnek.

Tovább...

Ahol minden örök

Nincsen ott hatalma időnek s halálnak,
ahová imáim halk sóhajjal szállnak.

Tovább...

Fájdalmak fiókja

Régi fájdalmaim
a feledés fiókjába zárta
a könyörületes idő,
de kulcsát a kezembe adta.

Tovább...

Te vagy nekem

Bennem síró ősi dallam,
dúdolom a széllel halkan

Tovább...

Zsuzsanna-napra

Zúzmarát szitál a fákról fejedre,
Selymes fürtjeiden megcsillan ezüstje,
Ujjaival hajadat kócolja a szél.
Zizzen a bokron az utolsó levél,
Sóhajtva alálibben már nem remél.

Tovább...

3159

Végzetes éjszaka

Könnyű álmokkal a merengő éjben
a busz hazafelé suhant sebesen.
Nyomában vad, izzó szemekkel loholt
a végzet, süvöltve mindent letarolt!

Tovább...

4559
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ