Papp József
Mondd csak, van-e számodra biztos pont?
Mert filmed egycsapásra lepereg,
hogy magadból adsz, feladsz, lerágott csont,
rozsdásodnak a lejárt lemezek.
Én átvittem a szerelmet, végül átvittem,
pedig volt, hogy majd beletört a hitem,
de hiába marasztalt más, szívem hiába csalta,
én átvittem a szerelmet a túlsó partra.
A kenyér s évszak már nem a régi,
őseinknél igaz íze, heve,
a végső csapást az ember méri,
míg végül már nem lesz élettere.
Szonett
Írtam én már, hogy álmom a trópus,
színeket kergettem kopott szonettbe,
álltam némán, beburkolva a csendbe,
s megihletett a nincstelen koldus.
Szememmel látom, mégsem érzékelem,
egy vulkán, ami zöldes-kék hamut ont,
így állna most össze pár okkult elem,
két nyárfa közé kiszögelt horizont.
Minden álmom a fenséges trópus,
fehér homok, mint csillanó kristály
pálmafa alatt. Koktélos szín - tónus.
Fülledten alászálló táncos homály.